Tudósok egy új módszert fejlesztettek ki szupernehéz elemek létrehozására. E technika a feltételezések szerint közelebb hozhatja a régóta keresett „120-as elem” szintetizálását, amely nehezebb lenne bármely eddig ismert elemnél. Ehhez a kutatók nagy energiájú ionnyalábokkal lövik a sűrű atomokat, ami egy fontos lépés a szupernehéz elemek, köztük a „120-as elem” megalkotásában. E hipotetikus elem felfedezése új korszakot nyithat a szupernehéz elemek tudományában.
Jelenleg 118 ismert elem található a periódusos rendszerben, amely a hidrogénnel kezdődik, és az oganeszonnal zárul; utóbbi hihetetlen mennyiségű, szám szerint 294 szubatomi részecskét - 118 protont és legalább 176 neutront - tartalmaz. Elméletben ugyanakkor létezhetnek még ennél is nehezebb elemek, ezek felkutatása érdekében azonban vagy új szintetizálási módszerekre van szükség a Földön, vagy a világűrben kell azonosítani a potenciális lelőhelyeket. A szupernehéz elemeknek forradalmi alkalmazási lehetőségei lehetnek, ezért is fontos kiemelt kutatásuk - írja az origo.hu.
Hogyan tudnák létrehozni a „120-as szupernehéz elemet”?
Az eddig ismert legígéretesebb szupernehéz elemjelöltek az ununennium (119-es elem) és az unbinilium (120-as elem). Ezek az elemek olyannyira masszívak, hogy nem férnek be a periódusos rendszer jelenlegi hét sorába, ezért egy új, nyolcadik sorban kapnának helyet. A legfrissebb, 2024. október 21-én a Physical Review Letters folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók bemutatták egy új technika alkalmazását, amelynek során plutónium-244-et (a plutónium extra neutronokat tartalmazó izotópját) titánionokkal bombázták. Ezzel sikerült létrehozniuk a livermoriumot (116-os elem), és úgy vélik, ugyanezt a módszert alkalmazhatják a 120-as elem szintézisére is.
Ez a reakció eddig soha nem került bizonyításra, és fontos volt, hogy megmutassuk, lehetséges, mielőtt a 120-as elem megalkotásával próbálkoznánk. Egy új elem létrehozása rendkívül ritka teljesítmény”
– mondta Jacklyn Gates, a kaliforniai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium (Berkeley Lab) atomfizikusa a kiadott közleményben.
Még semmi sem biztos
A kutatók azonban óvatosságra intenek: több mint 22 napra volt szükség ahhoz, hogy a Berkeley Lab ciklotron részecskegyorsítójában két livermorium atomot hozzanak létre.
A becslések szerint a 120-as elem előállítása tízszer hosszabb időt vehet igénybe, mint a livermoriumé.
A kutatók szerint ha sikerül elérni az ún. „stabilitás szigetét,” a 120-as elem atomjai tartósabbak lesznek, mint a jelenleg ismert szupernehéz izotópok, amely új lehetőségeket nyithat meg a szupernehéz elemek kutatásában. Azonban nincs biztosíték arra, hogy az új elem a várt módon fog viselkedni. Jennifer Pore, a Berkeley Lab atomfizikusa hangsúlyozza, hogy „amikor ilyen ritka elemeket próbálunk létrehozni, az emberi tudás és megértés határain állunk, és nincs garancia arra, hogy a fizika úgy működik majd, ahogyan azt várjuk.”
Miért lenne jó, ha sikerülne létrehozni a „120-as elemet"?
Noha a legtöbb szupernehéz elem jelenleg rendkívül instabil,
egy hosszabb élettartamú „120-as elem” izotópja esetlegesen felhasználható lenne speciális ipari alkalmazásokban, például a nukleáris energetika területén.
Az instabilitás mérséklése különösen érdekes lehetne extrém körülmények között alkalmazható anyagok fejlesztésében, bár ezek a lehetőségek még feltáratlanok.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
