Felrobbanó fekete lyuk törmeléke találhatta el a Földet
Felrobbanó fekete lyuk törmeléke találhatta el a Földet
 / Mozaik

A Földközi-tenger mélyén elhelyezett szenzorok egy olyan elemi részecskét észleltek, amelynek energiája ellentmondani látszik a fizika eddigi tapasztalatainak. A legújabb tudományos hipotézis szerint a jelenségért egy felrobbanó fekete lyuk tehető felelőssé. Ha az elmélet beigazolódik, azzal akár a sötét anyag rejtélye is megoldódhat.

Hirdetés

A tudományos világ figyelme egyetlen apró, mégis gigantikus erejű részecskére összpontosul. A kutatók által kidolgozott friss tanulmány azt állítja, hogy a Földet eltaláló rejtélyes lövedék forrása egy felrobbanó fekete lyuk volt. A szóban forgó esemény még 2023 elején történt, amikor a KM3NeT (Köbkilométeres Neutrínó Teleszkóp) nevű, építés alatt álló gigantikus detektorrendszer egy neutrínót fogott be a Földközi-tenger fenekén - írja az origo.hu.

A neutrínókat gyakran nevezik „szellemrészecskéknek”, mivel gyakorlatilag tömeg nélkül suhannak át az anyagon, és szinte soha nem lépnek kölcsönhatásba semmivel.

Ez a konkrét példány azonban kitűnt a tömegből a rendkívüli intenzitásával. Az energiája elérte a 220 billiárd elektronvoltot. Hogy ezt perspektívába helyezzük: ez az érték legalább százszorosa bármely korábban észlelt neutrínó energiájának, és körülbelül százezerszer erősebb, mint amit az emberiség legfejlettebb gépezete, a CERN Nagy Hadronütköztetője képes előállítani.

A szakértők hamar belátták, hogy ekkora erőt csak egy általunk még alig értett, nagy energiájú kozmikus folyamat hozhatott létre.

A gyanúsított: felrobbanó fekete lyuk

A fizikusok előtt álló legnagyobb kérdés az volt, mi képes útjára indítani egy ilyen lövedéket. A Physical Review Letters folyóiratban közzétett elmélet szerint a válasz egy felrobbanó fekete lyuk, pontosabban egy úgynevezett primordiális fekete lyuk lehet.

  • Ezek a különleges égitestek nem csillagok összeomlásával keletkeztek, hanem közvetlenül az Ősrobbanás után jöttek létre, és egészen parányiak: méretük a mikroszkopikus atomi léptéktől a gombostűfej nagyságáig terjedhet.
    Stephen Hawking már az 1970-es években felvetette, hogy a fekete lyukak nem teljesen sötétek: folyamatosan sugárzást bocsátanak ki, miközben lassan elpárolognak. A folyamat végén, ahogy a fekete lyuk egyre kisebb és forróbb lesz, az események felgyorsulnak.

Ez egy instabil állapothoz vezet, amelynek a vége egy felrobbanó fekete lyuk, ami hatalmas energiával lövell ki részecskéket a világűrbe.

A „sötét töltés” rejtélye

Felmerül azonban egy bökkenő: ha ezek a robbanások gyakoriak, miért nem látta a részecskét a világ más pontjain lévő műszerek sokasága, például az Antarktisz jege alá temetett IceCube obszervatórium?. A kutatók szerint erre az ún. „sötét töltés” a magyarázat.

Úgy vélik, hogy a neutrínót kibocsátó primordiális fekete lyuk egy speciális típusba tartozott, amely rendelkezik egyfajta különleges elektromos töltéssel és egy hipotetikus, nehéz részecskével, a „sötét elektronnal”.

Ez a „sötét” tulajdonság teszi ezeket a robbanásokat nehezebben észlelhetővé a hagyományos műszerek számára. Andrea Thamm, a tanulmány társszerzője szerint modelljük képes megmagyarázni az összes, látszólag ellentmondásos kísérleti adatot.

Korszakalkotó felfedezés lehet?

Bár közvetlen bizonyítékunk még nincs, a kutatócsoport rendkívül bizakodó. Számításaik szerint 90 százalék az esélye annak, hogy 2035-ig szemtanúi leszünk egy ilyen kozmikus tűzijátéknak. Egy felrobbanó fekete lyuk megfigyelése azért lenne korszakalkotó, mert a robbanás pillanatában vélhetően az összes létező szubatomi részecske felszabadulna.

Ez lehetőséget adna a tudósoknak, hogy egy végleges katalógust készítsenek az univerzum építőköveiről, beleértve az olyan elméleti részecskéket is, mint a gravitonok, vagy olyanokat, amelyek létezéséről eddig fogalmunk sem volt.

Ráadásul ezek az ősi objektumok választ adhatnak a sötét anyag rejtélyére is, amelynek gravitációs hatását mindenhol érezzük a galaxisokban, de közvetlenül sosem láttuk.


Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek


Forrás

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka. Fotó: Олександр Сирський/Телеграм

A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.

Julija Szviridenko, ukrán miniszterelnök

Az ukránok továbbra is 4,32 hrivnyát fognak fizetni kilowattóránként.

Herszont ért orosz dróntámadás 2024. július 26-án (Fotó: Reuters)

A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.

Európai Unió-Ukrajna. Illusztráció. Fotó: Internet

A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.

Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban 2025. március 7-én (Fotó: MTI/EPA/Chris Kleponis)

Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.

Orosz–ukrán háború: Több ukrán régióban maradtak áram nélkül az orosz csapás után (Fotó: AFP)

Bár jelenleg nem vezetnek be óránkénti áramszüneteket, a szakértők takarékosságra figyelmeztetnek.

Harci drón. Illusztráció. Fotó: Internet

Amely az Oroszországi Föderáció fő kőolajszállító rendszerének stratégiai szempontból fontos csomópontja.

Ternopilban egy 15 éves iskolás lány többször megszúrta osztálytársát. Fotó: Ukrajna Ügyészsége

Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.

Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.

Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.