Bár a klímaváltozás tényét a tudósok mára már nem vitatják, annak üteméről, esetleges gyorsulásának mértékéről még nem alakult ki konszenzus közöttük. A szakma olyannyira megosztott, hogy míg sokan már a világvégét várják, mások teljes szkepszissel tekintenek a kérdésre. Tény mindenesetre, hogy a globális felmelegedés gyorsulása a statisztika eszközeivel valóban nehezen kimutatható. A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatócsoportjának a Nature Communications Earth & Environmentben tavaly október közepén megjelent tanulmánya azonban mégis kísérletet tett erre.
A felmelegedési hullámok meghatározása
A bolygó melegedésének üteméről szóló vitákat jelentős mértékben befolyásolták az elmúlt években regisztrált rekordhőmérsékletek. A globális hőmérséklet 1850-ben indult rendszeres mérése óta a 2023-as év volt a legmelegebb, ráadásul a 10 legmelegebb esztendő mind 2014 és 2023 közé tehető. Ez joggal enged arra következtetni, hogy ezekben az években gyorsult a felmelegedés üteme. Ahogy azonban a bevezetőben említett tanulmány szerzői felhívják rá a figyelmet, fontos különbséget tenni az állandó, illetve a gyorsuló ütemben zajló felmelegedés között - írja az origo.hu.
Az írásban is leközölt számításaik alapjául a föld felszínének átlaghőmérsékletét nyomon követő fő ügynökségek, köztük a NASA és a Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalának adatai szolgáltak. A tudósok a legfontosabb mutatónak a globális felszíni középhőmérsékletet tekintették, ezt ugyanis általánosan bevett gyakorlat az éghajlatváltozás nyomon követésére használni. Mivel azonban ez bizonyos természeti jelenségek (például a vulkánkitörések vagy az El Niño) következtében sokszor kiugró értékeket produkál, a statisztika eszközeivel különösen nehéz meghatározni, hogy az aktuális mérések adataiban a természetes változékonyság vagy a felmelegedés ütemében valóban bekövetkező változások köszönnek-e vissza.
Statisztikai eredmények
A kutatók álláspontja szerint a valódi felmelegedés csak akkor kimutatható, ha hosszú időn keresztül érzékelhető a változásra utaló tendencia. Ebből az alapvetésből kiindulva a globális felmelegedés ütemének vizsgálata során is hangsúlyozzák, hogy a rövid távú tendenciák bizonyos esetekben akár el is fedhetik a hosszú távúakat. Így először a rövid távú hőmérséklet-ingadozásokat elemezték, majd az eredményeket alapul véve kikalkulálták, hogy egy-egy változásnak mennyi ideig kell tartania, és milyen intenzitásúnak kell lennie ahhoz, hogy a tényleges felmelegedés ütemét meg lehessen határozni. 2012-ben például a felmelegedés mértékének legalább 55%-kal kellett volna növekednie ahhoz, hogy 2024-re már statisztikailag is ki lehessen mutatni a jelenség gyorsulását. A felmelegedés ütemének 2010-ben bekövetkező 35%-os változása pedig 2035 körül válna statisztikai úton kimutathatóvá.
A szerzők célja tehát az volt, hogy meghatározzák azt a küszöbértéket, amely révén a későbbiekben mérhető lesz a változás. Végkövetkeztetésük szerint összességében jelenleg még nem kimutatható a globális felmelegedés ütemének gyorsulása. Ez azonban sem azt nem jelenti, hogy ne gyorsulna – csak lehet, hogy ezt lassabb ütemben teszi, mint ahogy azt a tudósok eddigi méréseik alapján gondolták –, sem pedig azt, hogy az elkövetkezendő években ne kezdene tényleges gyorsulásba. Másképp fogalmazva:
azt nem lehet kijelenteni, hogy a globális felmelegedés nem gyorsul, azt viszont igen, hogy a gyorsulás ténye a jelenlegi mérések alapján statisztikailag nem bizonyítható.
A tanulmány mindenképp figyelemreméltó, hiszen eredményei jó alapot biztosítanak a globális felmelegedés ütemének jövőbeli vizsgálatához, és új szempontokat hoznak be az erről folyó tudományos diskurzusba.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
