Ha megfelelően és orvosi felügyelet mellett végezzük, úgy a böjt számos egészségügyi előnnyel járhat. Ám egy új kutatás szerint ezek az előnyök nem feltétlenül jelentkeznek a rövidebb vagy időszakos böjtök esetében, sőt, igazán kellemetlen hátránnyal is járhatnak.
Egy európai és brit kutatók által készített tanulmány szerint több mint három napra volt szüksége a szervezetünknek ahhoz, hogy minden fontosabb szerv fehérjetermelését olyan módon változtassa meg, amely előre jelzi a hétnapos, kizárólag vízzel végzett böjtöt tartó résztvevők jobb egészségi állapotát. Ezek a változások mind a tizenkettő egészséges résztvevő (öt nő és hét férfi) esetében következetesen történtek, akiktől vért vettek a böjt előtt, alatt és utána - írja az origo.hu.
Most először láthatjuk, hogy mi történik molekuláris szinten az egész szervezetben, amikor böjtölünk. Eredményeink bizonyítékot szolgáltatnak a böjtnek a fogyáson túlmutató egészségügyi előnyeire, de ezek csak három nap teljes kalóriakorlátozás után váltak láthatóvá; tehát később, mint korábban gondoltuk
– magyarázta Claudia Langenberg, a londoni Queen Mary Egyetem epidemiológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.
A szakemberek szerint mindez hosszú idő ahhoz, hogy az emberi szervezetet megfosszuk a kalóriától, ami komoly kockázatokat rejt magában, amelyek nem biztos, hogy megéri a kívánt eredményt. Ahogy rámutattak, a böjtölésnek lehetnek egészségügyi előnyei, ha biztonságosan és egészségügyi szakember felügyelete mellett végezzük, de a hátrányait is gondosan mérlegelni kell.
Az orvosok általában azt tanácsolják, hogy ne vegyenek részt az időszakos böjtben a:
- gyermekek,
- tizenévesek,
- terhesek,
- cukorbetegek vagy
- étkezési zavarokban szenvedők.
A böjtölésből származó biológiai változások
A Nature Metabolism című folyóiratban publikált tanulmány szerint a böjtölés során fennáll a kiszáradás veszélye, mivel a szokásos folyadékbevitelünk mintegy húsz százaléka az ételekből származik, ezért arra is ügyelni kell, hogy sok vizet fogyasszunk ilyenkor. A napokon át tartó böjtölés tehát veszélyes lehet, és a lehetséges előnyei még mindig nem bizonyítottak egyértelműen.
Az elmúlt években számos tanulmány jutott arra, hogy az időszakos böjtölés javíthatja az emberi egészség bizonyos aspektusait. Ezek közé tartozik a fogyás, a vérnyomáscsökkenés, a csontsűrűség javulása és az étvágyszabályozás.
Egyes kísérletek még arra is bizonyítékot találtak, hogy az éhség rövid ideig tartó megtapasztalása lelassíthatja a természetes öregedési folyamatot, és esetleg meghosszabbíthatja az ember élettartamát.
Mindezek ellenére a tudósoknak egyelőre csak nagyon korlátozott ismereteik vannak azzal kapcsolatban, hogy valójában mi történik az emberi testben, miközben az az éhezéshez alkalmazkodik. A témával kapcsolatos klinikai kísérletek ráadásul korlátozottak, tehát az egészségügyi szakemberek nem rendelkeznek olyan, komoly bizonyítékokon alapuló tanácsokkal, amelyeket a betegeknek adhatnának.
Az eredmények azonban alátámasztják a korábbi vizsgálatokat, amelyek szintén azt sugallják, hogy a böjtölésnek több napra van szüksége ahhoz, hogy hasznosabbá váljon, mint a kalóriabevitel egyszerű csökkentése.
A legtöbb fehérje visszatér az alapszintre, amint az ember újra enni kezd, ami arra utal, hogy a böjtölésből származó biológiai változásoknak egy bizonyos ideig fenn kell maradniuk ahhoz, hogy hosszú távú egészségügyi előnyökkel járjanak.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
