A tudósok hosszú évtizedeken át úgy vélték, hogy az első modern emberek, akik mintegy 45 ezer évvel ezelőtt érkeztek Európába, gyorsan „kifejlesztették” a világos bőrt, hogy alkalmazkodjanak a kevés napfényhez. A logika egyszerűnek tűnt: a világosabb bőr több ultraibolya fényt enged át, ami segíti a szervezet D-vitamin termelését, ami létfontosságú a csontok egészségéhez. Egy új ősi DNS-vizsgálat azonban megkérdőjelezi ezt a feltételt.
Egy 348 ember genomját vizsgáló tanulmány rámutatott, hogy az európaiak többsége még háromezer évvel ezelőtt is sötét bőrű volt. A világosabb bőrtónusok csak ezután kezdtek el terjedni - írja az origo.hu.
A bőrszín az ember egyik legfeltűnőbb jellemzője, a fejlődésének története mégis sokáig rejtélyes maradt. Az afrikai ősemberek valószínűleg sötét bőrűek voltak, ami védelmet nyújtott nekik az Egyenlítő erős UV-sugárzásával szemben. Ám ahogy őseink észak felé vándoroltak Európába és Ázsiába, a világosabb bőr előnyt jelentett a D-vitamin termelése szempontjából, amely fontos a csontok egészségéhez
– magyarázták a szakemberek a ZME Science online tudományos portálnak.
A bioRxiv tudományos oldalon publikált kutatás azonban kimutatta, hogy a bőrszín változása nem történt hirtelen. Az elemzett egyének fele még a réz- és vaskorszakban is (körülbelül 5000-3000 évvel ezelőtt) sötét vagy közepes bőrszínnel rendelkezett.
Egy 2023-as tanulmány azt is megállapította, hogy az 5300 évvel ezelőtt élő Ötzi, a híres ősi gleccsermúmia is sötét bőrrel élt, mielőtt erőszakos halált halt volna az Alpokban. Bőrszíne genetikailag sötétebb lehetett, mint a modern dél-európaiaké, de világosabb, mint a modern szubszaharai afrikaiaké. Ez a legsötétebb bőrtónus, amit a kortárs európai egyéneknél feljegyeztek.
Lassú menet a világosabb bőr felé
Az olaszországi Ferrarai Egyetem új tanulmányát Guido Barbujani vezette, aki szerint a DNS-minták által lefedett több tízezer év nagy részében az ókori európaiak 63 százaléka sötét, míg csak 8 százalékuk világos bőrű volt. A többiek valahol a kettő között helyezkedtek el. Ezek az eredmények a csontokból és fogakból kinyert DNS-en alapulnak, amit a szakemberek olyan, fejlett törvényszéki technikákkal kombináltak, amelyek genetikai markerek alapján jósolják meg a bőr-, szem- és hajszínt.
A pigmentációs jegyek becslésére a tudósok kifinomult valószínűségi módszert alkalmaztak a gyakran töredezett és lebomlott ősi DNS-ből.
A megközelítésüket két nagy lefedettségű ősi genomon tesztelték: Ust'-Ishim, egy negyvenötezer éves szibériai emberen, és SF12, egy kilencezer éves svédországi egyeden.
Az adatok mintavételezésének csökkentésével szimulálták a kisebb lefedettséget; azt találták, hogy módszerük még nagyon korlátozott genetikai információ mellett is megbízhatóan képes megjósolni a pigmentációs tulajdonságokat.
Az átalakulás lassan történt:
- az első világos bőrű egyedek a mezolitikumban (14 000-4 000 évvel ezelőtt) jelentek meg.
- a bronzkorban (7 000-3 000 évvel ezelőtt) a sötét bőrűek aránya még mindig jelentős volt.
- a vaskorban (3 000-1 700 évvel ezelőtt) kezdett dominálni a világos bőrszín.
Az igazi fordulópontot a neolitikus földművesek elterjedése jelentette, akik Anatóliából érkeztek 10 ezer évvel ezelőtt. Ezek a korai földművelők a világosabb bőr génjeit hordozták, ami valószínűleg evolúciós előnyt jelentett számukra Európa kevésbé napos éghajlatán. Génjeik idővel elterjedtek, de a folyamat lassú és egyenetlen volt. A szakemberek ugyanakkor azt is megállapították, hogy
a migráció és a keveredés helyi folyamatai is jelentős szerepet játszottak; egyes régiókban a sötét bőr évezredekkel tovább maradt fenn, mint máshol.
A hagyományos elgondolás szerint a világosabb bőr a D-vitamin termelés fokozása érdekében fejlődött ki, de az új bizonyítékok szerint a táplálkozás is kulcsszerepet játszhatott ebben. Ahogy az emberek kis nomád csoportokból nagyobb, mezőgazdasági közösségekké váltak, az étrendjük is megváltozott. Kevésbé támaszkodtak a D-vitaminban gazdag vadon élő vadakra, és inkább a termesztett növények felé fordultak, amelyekből hiányzott a vitamin. Ez a változás, valamint az északi szélességeken a több napfény elnyelésének szükségessége együttesen vezethetett a világosabb bőr kialakulásához.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.
A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.
A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.
Még az év vége előtt megnyílhat mind a hat tárgyalási fejezetcsoport.
A busz Odesszából tartott Isztambulba.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
