Rémisztő magyarázatot találtak az egyre gyorsabban terjedő demencia okára

Az agyi érrendszeri károsodások okozta memóriazavar az egyik leggyakoribb demenciatípus, mégis, a kutatások során eddig viszonylag kevés figyelmet kapott. Most egy amerikai neuropatológus új besorolást javasol a vaszkuláris demencia különböző formáira, és felveti: a mikroműanyagok is szerepet játszhatnak a betegség súlyosbodásában.

Vaszkuláris demencia akkor alakul ki, amikor az agy vérellátása tartósan romlik. A beszűkült, elzáródott vagy éppen szivárgó erek miatt az idegsejtek nem jutnak elég oxigénhez és tápanyaghoz, így fokozatosan elpusztulnak. Az eredmény: gyengülő memória, lassabb gondolkodás és bizonytalanabb döntéshozatal. Elaine Bearer, az Új-Mexikói Egyetem kutatója szerint eddig hiányzott az a pontos rendszer, amely segítene megérteni, milyen érelváltozások vezetnek a betegséghez - írja az origo.hu. 

Vakon repültünk”

– fogalmazott, utalva arra, hogy az orvosok sokszor nem tudják pontosan, milyen típusú károsodást kezelnek, mert az eltérő érrendszeri elváltozásokat eddig nem különítették el kellő alapossággal.

Vaszkuláris demencia – mit tártak fel az új vizsgálatok?

Bearer saját mikroszkópos vizsgálatait és más kutatócsoportok eredményeit elemezve több, egymással párhuzamosan zajló kóros folyamatot azonosított, amelyek mind hozzájárulhatnak a vaszkuláris demenciához:

• Megvastagodott érfalak, amelyek szűkítik a vér áramlását;
• Apró mikrovérzések, amelyek gyulladást és sejtkárosodást okoznak;
• Minisztrókok, vagyis parányi érelzáródások, amelyek helyi károsodásokat idéznek elő az agyban.

Ezek a folyamatok gyakran egyszerre jelennek meg, ezért nehéz pontosan megállapítani, mi indítja be a betegséget és hogyan lehet célzottan kezelni.

Kapcsolat az Alzheimer-kórral

A kutató szerint a vaszkuláris demencia és az Alzheimer-kór részben összefonódhat: mindkettőnél előfordulhatnak amiloid-béta fehérje-lerakódások, amelyek idegsejt-pusztulást okoznak.

Ez magyarázhatja, hogy a két betegség tünetei sokszor átfedést mutatnak, és nem mindig könnyű pontosan meghatározni, melyik típus áll a háttérben.

Az új besorolás abban segíthet, hogy az orvosok tisztábban elkülönítsék a két kórképet, és így pontosabban válasszák meg a terápiát.

Mikroműanyagok az agyban – új, meglepő nyomok és összefüggések

Sajnos a környezetben mindenütt jelen lévő mikro- és nanoműanyagok az agyban is kimutathatók – derült ki Bearer legfrissebb kutatásából. A tudós mikroszkópos vizsgálatok során azt találta, hogy a demenciában elhunyt betegek agyszöveteiben jóval több műanyagrészecske volt, mint egészséges emberekében.

A részecskék mennyisége összefüggést mutatott a betegség súlyosságával és típusával:

minél több mikroműanyag halmozódott fel, annál erősebbnek tűntek az érsérülések és az idegsejtek károsodásai.

Bár a pontos ok-okozati viszony még nem ismert, Bearer szerint a műanyagok „új szereplők az agyi betegségek színpadán”, és akár felerősíthetik az érrendszeri károsodásokat is.

Hogyan segíthetnek a betegeken az új eredmények?

Minél pontosabban ismerjük, milyen érsérülés dominál egy adott betegnél, annál jobban meg lehet tervezni a kezelést. A célzott terápia a vérnyomás, a véralvadás vagy a gyulladás szabályozására irányulhat, attól függően, melyik folyamat okozza a problémát.

Az alaposabb diagnózis és a korai felismerés tehát lassíthatja a romlást, és segíthet megőrizni a betegek önállóságát és életminőségét.

---

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek