Bolygónk éghajlatának jövője egy láthatatlan, mégis hatalmas erő kezében van, amely a Föld legdélibb pontján rejtőzik. A legújabb tudományos eredmények szerint a globális óceáni áramlatok működését már a múltban is drasztikusan átalakította az antarktiszi jég olvadása. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi mindazt, amit a világméretű klímaváltozás mozgatórugóiról és a jövőbeli felmelegedés kockázatairól eddig tudtunk.
A Föld történetének alaposabb vizsgálata során a kutatók megdöbbentő összefüggésekre bukkantak. A bolygó klímája az elmúlt hárommillió évben folyamatosan változott, kiterjedt jégkorszakok és melegebb, jégmentes időszakok váltották egymást. Amikor egy jégkorszak a végéhez közeledett, a hatalmas jégtakarók elkezdtek visszahúzódni és elolvadni. Ez a hatalmas mennyiségű olvadékvíz pedig alapjaiban formálta át a tengeri közeget. A legújabb kutatások rámutatnak, hogy az utolsó két nagy felmelegedési időszak során az Antarktiszról származó édesvíz jelentősen lelassította a felszíni és a mélyvizek keveredését a Déli-óceánban. A vízrétegek szétválása miatt a globális óceáni áramlatok veszítettek az erejükből, ami kihatott az egész bolygó éghajlatára - írja az origo.hu.
Óceáni áramlatok: az Antarktisz és a Déli-óceán szerepe
A tudományos világ figyelme eddig leginkább az északi féltekére, különösen az Észak-Atlanti-óceán térségére irányult. A szakemberek régóta vizsgálják, hogy az északi sarkvidéken és Grönlandon olvadó jégtakarók hogyan befolyásolják a tengerek mozgását. Azt már biztosan tudjuk, hogy az északon a tengerbe ömlő édesvíz gyengíti az Atlanti Meridionális Forduló Áramlás (AMOC) nevű rendszert. Ez az a hatalmas tengeri szállítószalag, amely a meleg vizet északra szállítja, és ezzel segít viszonylag enyhe éghajlatot biztosítani Európa számára. Annak ellenére azonban, hogy az északi folyamatokat már évtizedek óta tanulmányozzák, az Antarktisz és az azt körülvevő Déli-óceán szerepe sokáig nagyrészt feltáratlan maradt a kutatók előtt.
A Déli-óceán pedig sokkal fontosabb szerepet játszik az éghajlati rendszerben, mint azt korábban gondolták. Ez a hatalmas víztömeg teljesen körülöleli az Antarktiszt, és egyfajta hatalmas csomópontként összeköti az Atlanti-óceánt, az Indiai-óceánt és a Csendes-óceánt.
Központi elhelyezkedése miatt a Déli-óceán az óceáni áramlatok globális hálózatának legfőbb mozgatórugója.
Ráadásul ez a legfontosabb terület a Földön, ahol a bolygó légköre folyamatosan gázokat cserél a mélyóceánnal. A tengerek sötét mélye egy hatalmas, természetes szénraktárként funkcionál, amely elképesztő mennyiségű, nagyjából százszor több szén-dioxid gázt képes magában tartani, mint a felettünk lévő atmoszféra.
Lassuló óceáni áramlatok, akadozó bolygó
François Fripiat, a kutatás vezetője egy hatalmas géphez hasonlította a tengerek működését. Ez a világméretű gépezet a felelős azért, hogy a hőt és a szenet folyamatosan elossza a bolygó különböző pontjai között. A gép működése azonban nagymértékben függ a víz rétegződésétől. A rétegződés azt jelenti, hogy a különböző hőmérsékletű és sótartalmú víztömegek teljesen elkülönülnek egymástól. A sós, hideg tengervíz és a beáramló, olvadásból származó édesvíz eltérő sűrűségű, ezért nagyon nehezen keverednek. Amikor a rétegződés az olvadás miatt fokozódik, az óceáni áramlatok lelassulnak, a bolygó hőkiegyenlítő rendszere pedig akadozni kezd.
Ennek a lassulásnak azonnali és nagyon komoly következményei vannak a földi időjárásra nézve.
A régmúlt eseményei előrevetíthetik a jövőnket
De hogyan képesek a kutatók több tízezer évvel ezelőtti eseményeket vizsgálni? A válasz az óceán fenekén rejlik. A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban publikált kutatás szerint a szakemberek a Déli-óceán mélyéről származó hosszú üledékmintákat elemezték. Ezekben a mintákban hihetetlenül nagy számban találhatók meg a kovamoszatok nevű apró tengeri algák maradványai. A tudósok megvizsgálták ezeknek a mikroszkopikus élőlényeknek a vázát, pontosabban a bennük évezredekig megőrződött szerves anyagokat. Ezek az ősi algák egyfajta természetes archívumként működnek, és megbízható adatokat szolgáltatnak arról, hogy milyen volt a tengerek állapota a régmúlt időkben.
A vizsgálatok eredményei egyértelműen bizonyították, hogy a korábbi jégkorszakok végén a hatalmas jégtakarók olvadásából származó édesvíz drasztikusan megnövelte a víz rétegződését az Antarktisz partjainál.
A felszíni és a mélyvizek keveredése szinte teljesen leállt ebben a térségben. Azonban a bolygó éghajlati rendszere mégsem omlott össze véglegesen. A kutatók felfedezték, hogy miközben az Antarktiszhoz nagyon közel leállt a víz keveredése, egy kicsit északabbra más folyamatok léptek életbe. Itt az erős nyugati szelek és az olvadékvíz együttes ereje továbbra is képes volt a felszínre hajtani a mélyben lévő vizeket. Ez a jelenség gondoskodott arról, hogy a globális óceáni áramlatok ne álljanak le teljesen, és fennmaradjon a tengerek bizonyos fokú szellőzése, áramlása.
A jégkorszak lezárulta
A mélyvizek felszínre áramlása rendkívül fontos folyamat volt bolygónk történetében; a felfelé irányuló áramlások tették lehetővé, hogy a mélyebb vízrétegek kicseréljék a gázokat a felettük lévő légkörrel. A kutatók szerint ez a folyamat felelős azért, hogy akkoriban hatalmas mennyiségű szén-dioxid szabadult fel az óceánok mélyéről egyenesen a levegőbe. Ez a megnövekedett üvegházhatású gáz pedig nagyban hozzájárult ahhoz a globális felmelegedéshez, amely végül teljesen lezárta az utolsó nagy jégkorszakokat.
Az Antarktisz tehát sokkal több, mint egy végtelen, fagyos sivatag. Valójában bolygónk éghajlatának egyik legfontosabb, rejtett irányítója.
- A múltbeli folyamatok, az óceáni áramlatok és az antarktiszi jég kapcsolatának pontos megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy a tudósok megbízhatóbban meg tudják jósolni a Föld éghajlatának és élővilágának jövőbeli változásait.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.
Az ukránok továbbra is 4,32 hrivnyát fognak fizetni kilowattóránként.
A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.
A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.
Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.
Bár jelenleg nem vezetnek be óránkénti áramszüneteket, a szakértők takarékosságra figyelmeztetnek.
Közölte az amerikai külügyminisztérium szerdán.
Amely az Oroszországi Föderáció fő kőolajszállító rendszerének stratégiai szempontból fontos csomópontja.
Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
