A WHO fizikai aktivitásra vonatkozó irányelveinek betartása összefüggésbe hozható a béta-amiloid – az Alzheimer-kórral társított fehérje – felhalmozódásának csökkenésével. Egy új kutatás szerint 45 és 65 év között a fizikai aktivitás fokozása jelentősen mérsékelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, míg a mozgásszegény életmód káros hatással lehet az agy egészségére – derül ki az Alzheimer’s & Dementia folyóiratban megjelent tanulmányból.
Becslések szerint világszerte az Alzheimer-kóros esetek mintegy 13 százaléka a mozgásszegény életmódnak tulajdonítható. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ennek ellensúlyozására heti 150–300 perc közepes, vagy 75–150 perc erőteljes intenzitású testmozgást javasol a felnőtteknek - írja az origo.hu.
A rendszeres mozgás köztudottan javítja a szív- és érrendszeri, valamint a mentális egészséget – mindkettő lényeges tényező az Alzheimer-kockázat csökkentése szempontjából.
Az új kutatás azonban arra utal, hogy a fizikai aktivitás közvetlen hatással lehet az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó agyi elváltozásokra is.
A kutatás során 337 embert vizsgáltak. Mindannyian középkorúak voltak, akiknek a családjában akadtak alzheimeres betegek. Fizikai aktivitásukat kérdőívek segítségével mérték fel. Négy éven át követték nyomom egészségügyi állapotukat, ezzel párhuzamosan pedig képalkotó vizsgálatokkal elemezték a testmozgás agyi szerkezetre és működésre gyakorolt hatásait.
A résztvevőket három csoportba sorolták:
- a WHO ajánlását betartók elérték az ajánlott napi mozgásmennyiséget,
- míg az ajánlást nem teljesítők kevesebbet mozogtak a javasoltnál,
- a harmadik csoportba azok tartoztak, akik egyáltalán nem mozogtak.
Alzheimer-kór megelőzése: a testmozgás hatása az agyra
A béta-amiloid (Aβ) olyan fehérje, amely felhalmozódva rontja az idegsejtek közötti kommunikációt, és ez idővel Alzheimerhez vezet. A vizsgálatban azoknál, akik fizikai aktivitásukat a WHO-ajánlás szintjére emelték, kevesebb Aβ-felhalmozódást figyeltek meg, mint a mozgásszegény vagy inaktív csoport tagjainál. A hatás dózisfüggőnek bizonyult: minél többet sportolt valaki, annál kisebb volt az amiloidterhelés. Emellett a fizikailag aktív résztvevőknél vastagabb kérgi réteget mértek az Alzheimer-kór által érintett agyi régiókban.
A mediális temporális lebeny kérgi vastagsága különösen fontos a memória szempontjából, annak elvékonyodása pedig korai neurodegeneratív jel lehet.
Már a javasoltnál kisebb mértékű, de rendszeres testmozgás is nagyobb kérgi vastagsággal járt. Ez arra utal, hogy bármilyen – akár minimális – mozgás is egészségügyi előnyt jelenthet
– magyarázta a tanulmány első szerzője, Müge Akıncı.
A testmozgás, mint a megelőzés fő eszköze
A kutatók arra jutottak, hogy a testmozgás előnyei elsősorban a fizikai aktivitás növelésével hozhatók összefüggésbe, nem feltétlenül egy adott küszöbérték elérésével. „Ezek az eredmények alátámasztják a középkorúak fizikai aktivitásának ösztönzését mint az Alzheimer-kór megelőzésének egyik legfontosabb közegészségügyi stratégiáját. A mozgás fokozását célzó beavatkozások kulcsszerepet játszhatnak a betegség előfordulásának mérséklésében” – emelték ki a szakemberek.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
