A stressz nemcsak a közérzetre és a gondolkodásra lehet hatással, hanem a térbeli tájékozódást is ronthatja. Német kutatók szerint a kortizol megzavarja az agy úgynevezett rácssejtjeinek működését, amelyek belső navigációs rendszerünk fontos részét alkotják.
A stresszhormonként ismert kortizol megzavarhatja az agy térbeli tájékozódásért felelős rendszerét. A németországi Ruhr Egyetem Bochum kutatói szerint a hormon gyengíti az úgynevezett rácssejtek működését, amelyek fontos szerepet játszanak abban, hogy eligazodjunk a környezetünkben. A kutatás eredményeit 2026. március 12-én publikálták a PLOS Biology folyóiratban - írja az origo.hu.
A vizsgálatban 40 egészséges férfi vett részt két különböző napon. Az egyik alkalommal 20 milligramm kortizolt, a másikon placebót kaptak, majd virtuális navigációs feladatot teljesítettek, miközben MRI-vel figyelték agyuk működését.
A résztvevőknek egy kiterjedt virtuális réten kellett különböző célpontokat elérniük, majd megtalálniuk a közvetlen utat a kiindulási helyükre. A teszt egyik részében nem voltak állandó tájékozódási pontok, míg egy másik szakaszban egy világítótorony szolgált viszonyítási pontként.
Stressz alatt gyengülhet az agy belső GPS-rendszere
Kortizol hatására a résztvevők lényegesen rosszabbul teljesítettek a tájékozódási feladatban. Az agyi képalkotás azt is megmutatta, hogy a hormon hatására kevésbé volt egyértelmű a rácssejtek jellegzetes aktivitási mintázata.
Ezek az idegsejtek az entorhinális kéregben találhatók, és kulcsszerepet töltenek be a térbeli tájékozódásban. A kutatók az ember belső GPS-rendszerének fontos részeként írják le őket.
A kortizol hatása különösen akkor mutatkozott meg, amikor a résztvevőknek állandó tájékozódási pontok nélkül kellett eligazodniuk. Ilyenkor a rácssejtek működése gyakorlatilag eltűnt.
A vizsgálat ugyanakkor arra is utalt, hogy az agy alternatív stratégiával próbálhatja ellensúlyozni ezt a kiesést. Kortizol hatására ugyanis fokozódott egy másik agyterület, a caudatusmag aktivitása. A kutatók szerint ez annak jele lehet, hogy az agy más módszerrel próbálja kompenzálni az entorhinális kéreg fő navigációs rendszerének gyengülését.
Az Alzheimer-kór kutatásában is jelentősége lehet
Az eredmények az Alzheimer-kór kutatása szempontjából is érdekesek lehetnek. Az entorhinális kéreg ugyanis azok közé az agyterületek közé tartozik, amelyeket az Alzheimer-kór korán érint.
Mivel a krónikus stresszt a demencia egyik kockázati tényezőjének tekintik, a kutatók szerint a vizsgálat egy lehetséges mechanizmust tárhat fel arra, hogyan destabilizálhatják a stresszhormonok ezt az érzékeny agyterületet.


















