Az ölelés több egyszerű érintésnél: így hathat az oxitocinra és a stresszre
Az ölelés több egyszerű érintésnél: így hathat az oxitocinra és a stresszre

Egy hosszabb, körülbelül húsz másodpercig tartó ölelés nem csupán érzelmileg lehet kellemes: olyan testi folyamatokkal is összefügghet, amelyek szerepet játszanak a stressz mérséklésében és a társas kötődésben. Ebben az oxitocin is fontos szerepet kaphat, de az érintés hatása ennél összetettebb.

A Bien.hu összeállítása szerint az ölelés során több biológiai folyamat is elindulhat a szervezetben. Az érintésre reagáló idegvégződések jeleket továbbítanak az agyba, ahol többek között az érzelmekkel, a stresszel és a társas kapcsolatokkal összefüggő rendszerek aktiválódhatnak.

Az ölelés kapcsán gyakran emlegetett hormon az oxitocin. Ezt sokszor „szeretethormonként” vagy „öleléshormonként” is említik, mivel szerepet játszik a társas kötődésben, a bizalom kialakulásában és a közelség érzésében.

Az oxitocin azonban nem kizárólag öleléskor termelődik. Szerepet kap például a szülés és a szoptatás során is, működése pedig jóval összetettebb annál, mint amit a „szeretethormon” elnevezés sugall.

Hirdetés

Miért emlegetik éppen a húsz másodpercet?

Az öleléssel kapcsolatos egyik gyakran idézett időtartam a húsz másodperc. Egyes kutatások arra utalnak, hogy a hosszabb ideig tartó testi kontaktus kedvezőbb élettani reakciókkal járhat, mint egy rövid érintés.

A húsz másodperc azonban nem tekinthető olyan éles biológiai határnak, amelynek elérésekor a szervezet hirtelen teljesen másképpen kezd működni. Sokkal inkább arról van szó, hogy a tartósabb, biztonságos és kellemes érintésnek lehet ideje olyan idegrendszeri és hormonális folyamatokat előidézni, amelyek egy futó érintésnél kevésbé jelentkeznek.

Az ölelés közben az oxitocin mellett a stresszel összefüggő folyamatok is változhatnak. A testi közelség és a biztonság érzése hozzájárulhat a szervezet stresszreakciójának mérséklődéséhez.

Ennek részeként csökkenhet a kortizol, vagyis az egyik legfontosabb stresszhormon szintje, miközben a paraszimpatikus idegrendszer működése kerülhet előtérbe. Ez az idegrendszeri ág többek között a nyugalmi és regenerációs folyamatokban játszik szerepet.

Nem mindegy, kitől érkezik az ölelés

Az érintés hatása nagymértékben függ attól is, milyen kapcsolatban áll egymással a két ember, illetve hogy az ölelés mindkét fél számára kellemes és kívánatos-e.

Egy szeretett személytől kapott, biztonságosnak érzett ölelés egészen más reakciót válthat ki, mint egy kéretlen vagy kellemetlen érintés. Utóbbi akár stresszt is okozhat.

Az ölelés ezért nem pusztán fizikai kontaktus. Az agy folyamatosan értékeli az érintés érzelmi és társas jelentését, és ennek megfelelően alakulhatnak a testi reakciók is.

Hirdetés

A kellemes testi kontaktus a társas kapcsolatok erősítésében is szerepet játszhat. A rendszeres érintés hozzájárulhat a közelség és a bizalom érzéséhez, és egyes kutatások szerint a stresszes helyzetek feldolgozásában is segítséget jelenthet.

A húsz másodperces ölelés tehát nem valamiféle mágikus recept. Az eddigi eredmények inkább arra mutatnak rá, hogy a megfelelő körülmények között történő, kölcsönösen kívánt és kellemes testi érintés több olyan folyamatot is befolyásolhat, amely kapcsolatban áll a stresszel, a nyugalommal és az emberi kötődéssel.

Hirdetés

Forrás