Az egyik legjobb természetes stresszoldó és antidepresszáns, ami biztosítja a test és az elme harmóniáját. A szívből jövő nevetés ősi ösztön, genetikailag kódolt, valamit az egyik legfontosabb érzelemkifejezési „eszköz."
Az egész olyannyira belénk van kódolva, hogy egy 17 napos baba már tudatosan nevet. A tudósok egyelőre még nem jutottak konszenzusra abban, pontosan mi váltja ki a nevetést az agyban, az viszont biztos, hogy az agy több területének együttes munkájáról van szó - írja az origo.hu.
Mi történik, amikor nevetünk?
Nevetéskor az arcizmok megfeszülnek, a szájzugok felfelé húzódnak, sőt, akár a könnytermelés is fokozódhat, ami az agytörzsi reflexekkel áll összefüggésben. Ilyenkor 15 különböző arcizom lendül működésbe, ezzel egyidejűleg karjaink, lábaink, a hasizom és a törzsünk mozog.
A nevetés után bekövetkező ellazult érzés nagyon hasonló ahhoz, amit egy jóleső edzés után érez az ember. A feszültség oldódik, az agy megtelik endorfinnal.
A nevetés egészségmegőrző hatása
Amikor vígjátékot nézünk, vagy amikor valaki mesél egy viccet és annak hatására elkezdünk nevetni, az az immunrendszerre is kiváló hatással van: a nevetés növeli az antitestek és a betegségekkel szemben védő sejtek termelését.
Egy 2005-ös marylandi kutatás kimutatta, hogy a nevetés csökkentheti a vérnyomást is, illetve jótékonyan hat az érrendszerre és megelőzheti a trombózist.
A nevetés társadalmi jelentősége
A nevetés szociális életünk „velejárója” – legtöbbször társaságban nevetünk, és a kutatások azt mutatják, hogy amikor egy csapat barát vagy családtag együtt nevet, az erősíti a köztük lévő kapcsolatot és ad egyfajta biztonságérzetet. Ráadásul pont olyan „fertőző”, mint az ásítás. Ha valaki a társaságban elkezd nevetni, nagyobb eséllyel nevetünk mi is. Ezt használják ki a nevetésterápiák, és ezért van az is, hogy régebbi sitcomoknál a poénok után nevetőközönséget hallunk. Hiába nem látjuk magát a közönséget, még így is hatékony módszer ez arra, hogy a tévé képernyője előtt ülve mi is elnevessük magunkat.
Amikor a nevetés inkább kín, mint endorfin- és szerotoninforrás
Előfordul, hogy kínos helyzetekben, vagy kifejezetten szomorú eseményeken is képesek vagyunk nevetni, ilyen lehet például egy temetés vagy egy templomi szertartás. Ilyenkor a nevetés nem feltétlenül a jó hangulatról árulkodik, inkább ventillálásként funkcionál: feloldhatjuk általa a zavartságunkat.
Létezik ún. kényszeres nevetés, ami egy ritka, de komoly neurologikus rendellenesség.
Az egyénnek hajlama van arra, hogy akár ok nélkül, vagy olyan szituációkban is elkezdjen nevetni, amelyek egyáltalán nem mulatságosak. A kényszeres kacagás leginkább Alzheimer-kórral élő, esetleg agyvérzésen átesett személyeknél fordul elő, vagyis azoknál, akik súlyos neurológiai betegségekben szenvednek.
Az egészséges nevetés, a mosoly és a kacagás senkinek nem árt, ráadásul a környezetünk is viszonozza. Igyekezzünk minél többet mosolyogni naponta! Ha nem megy, húzzuk a szánkat szélesre, mintha mosolygást imitálnánk. Az agy ezt úgy dekódolja, mintha jó kedvünk lenne. És pár perc elteltével valóban jobb kedvünk lesz!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
