Az Egyesült Államok újabb légicsapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen, miközben a Hormuzi-szoros körüli feszültség tovább fokozódik. A konfliktus eszkalálódását a pénzpiacok is azonnal beárazták: emelkedett az olaj ára, erősödött a dollár, gyengült a forint, miközben a befektetők egyre nagyobb geopolitikai kockázattal számolnak. A világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalának bizonytalansága ismét a globális gazdaság egyik meghatározó kockázati tényezőjévé vált.
Az Egyesült Államok és Irán között ismét kiéleződött a feszültség, amelynek hullámai már messze túlmutatnak a Közel-Keleten. Washington újabb légicsapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen, arra hivatkozva, hogy Teherán továbbra is veszélyezteti a nemzetközi kereskedelmi hajózást a világ egyik legfontosabb energiakereskedelmi útvonalán, a Hormuzi-szorosban. Donald Trump amerikai elnök szerint az iráni vezetés néhány órával az újabb megállapodás után ismét megszegte vállalását, amikor az Iszlám Forradalmi Gárda támadást indított egy kereskedelmi hajó ellen.
A piacok már árazzák a háborút
A katonai konfliktus újabb eszkalációja nem csupán geopolitikai kockázatot jelent. A befektetők számára minden olyan fejlemény, amely veszélyezteti a Hormuzi-szoros biztonságát, azonnal felveti az olajellátás akadozásának, az energiaárak emelkedésének és a globális pénzpiacok megingásának lehetőségét. Így nem meglepő, hogy a fejleményekre a pénzpiacok is azonnal reagáltak. Hétfő reggelre a brent típusú kőolaj hordónkénti ára ismét a 80 dolláros szint közelébe emelkedett, miközben a devizapiacokon is felerősödtek a mozgások.
A befektetők a hagyományos menekülőeszközök felé fordultak: a dollár erősödni kezdett, a forint pedig gyengülésnek indult.
Bár a Budapesti Értéktőzsde a nyitást követően a mezőny egyik felülteljesítője volt, az energiahordozók és a devizák piacán már jóval óvatosabb hangulat uralkodott. Az előzetes határidős jegyzések alapján az amerikai tőzsdéken negatív nyitásra készülnek a befektetők. Miután iráni források szerint lezárták a Hormuzi-szorost, a brent típusú kőolaj ára több mint 4,3 százalékkal emelkedett, és ismét 79 dollár fölé került hordónként. Ahogy arra a Portfolio felhívta a figyelmet, múlt héten még 80,4 dollárnál tetőzött a jegyzés, majd péntekre 75 dollár közelébe korrigált, ám a hétvégi fejlemények ismét felfelé hajtották az árfolyamot.
A geopolitikai bizonytalanság a devizapiacokon is érezhető.
A befektetők a biztonságosabb eszközök felé fordultak, ennek következtében a dollár erősödött, a forint pedig már 314-ig gyengült az amerikai fizetőeszközzel szemben. A magyar valuta ugyanakkor nincs egyedül: a régiós devizák is nyomás alá kerültek, a lengyel zlotyi árfolyama például 3,8 fölé emelkedett a dollárral szemben, ami több mint egyéves mélypontnak számít.
Az euróval szemben is veszített értékéből a forint, az árfolyam hétfő reggel már 357,9-ig emelkedett, ami közel félszázalékos napi gyengülést jelent.
Ahogy azt vasárnapi heti tőzsdei összefoglalónkban is előrevetítettük, a forint számára már az előző hét is a geopolitikai feszültségekről szólt. A magyar deviza néhány nap leforgása alatt egyszerre volt kénytelen alkalmazkodni a közel-keleti konfliktus újabb eszkalációjához, a romló hazai költségvetési kilátásokhoz, valamint az uniós forrásokkal kapcsolatos kedvezőbb hírekhez. Az árfolyam többször is látványosan megingott, ennek ellenére a forint a vártnál jóval ellenállóbbnak bizonyult - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
