Miért terjed a bélrák az 50 év alattiak körében? Negyedmillió embert vizsgálnak
Miért terjed a bélrák az 50 év alattiak körében? Negyedmillió embert vizsgálnak

Egyre több 50 év alatti felnőttnél diagnosztizálnak bélrákot világszerte, miközben a kutatók továbbra sem tudják pontosan, mi áll a növekedés hátterében. Az Egyesült Királyságban az 1990-es évek eleje óta több mint 50 százalékkal emelkedett a betegség előfordulási aránya a 25-49 évesek körében. Egy új, nagyszabású brit kutatás most 250 ezer ember bevonásával próbál választ találni arra, hogy az étrend, az életmód és a környezeti hatások milyen szerepet játszhatnak a folyamatban.

Az Origo beszámolója szerint a bélrákot sokáig elsősorban az idősebb korosztály betegségének tartották, és a diagnosztizált esetek több mint 90 százalékát ma is 50 év felettieknél fedezik fel. Az elmúlt évek adatai azonban egy aggasztó változásra világítottak rá: miközben az idősebb korcsoportokban a betegség előfordulása stabilizálódik vagy csökken, a fiatalabb felnőtteknél egyre több esetet regisztrálnak.

A jelenség nem korlátozódik egyetlen országra. Egy korábbi nemzetközi vizsgálat ötven ország adatait elemezte, és közülük huszonhétben mutatta ki a fiatalkori bélrákos megbetegedések előfordulásának emelkedését.

Az Egyesült Királyságban különösen szembetűnő a változás. A 25-49 éves korosztályban az 1990-es évek eleje óta több mint 50 százalékkal nőtt az előfordulási arány. Angliában 2007 és 2017 között a negyedik leggyorsabb növekedést mérték, Európán belül pedig itt volt a legnagyobb az emelkedés.

Hirdetés

Negyedmillió ember bevonásával kutatják a fiatalkori bélrák okait

A növekedés hátterének feltárására indul a Cancer Research UK támogatásával a PROSPECT-UK nevű kutatás, amelybe 250 ezer, 18 és 50 év közötti embert szeretnének bevonni.

A vizsgálat célja, hogy részletesebb képet kapjanak azokról a tényezőkről, amelyek összefügghetnek a bélrák fiatalabb életkorban történő kialakulásával.

A résztvevők rövid internetes kérdőíveket töltenek ki, amelyekben étrendjükről, életmódjukról, környezetükről és egészségi állapotukról kérdezik őket.

Emellett lehetőségük lesz hozzájárulni ahhoz, hogy a kutatók összekapcsolják a válaszaikat elektronikus egészségügyi adataikkal. Ez segíthet annak feltárásában, hogy a különböző szokások és környezeti hatások milyen kapcsolatban állhatnak a későbbi megbetegedésekkel.

A résztvevők egy kisebb csoportja ennél részletesebb vizsgálatokban is közreműködik. Ők étkezési naplót vezetnek, valamint vér- és székletmintát adnak a kutatóknak.

A szakemberek így nemcsak az emberek táplálkozási szokásait követhetik nyomon, hanem olyan biológiai tényezőket is vizsgálhatnak, amelyek hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.

Az ultrafeldolgozott élelmiszereket is részletesen elemzik

A kutatás egyik fontos területe az étrend és különösen az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása lesz.

A szakemberek azonban nem elégednek meg azzal, hogy a résztvevők étrendjét néhány általános élelmiszercsoport alapján értékeljék.

Azt is szeretnék pontosan megismerni, milyen termékeket fogyasztanak az emberek, ezért az élelmiszereket akár konkrét márkák szerint is elemzik.

Hirdetés

Ennek azért lehet jelentősége, mert az ultrafeldolgozott élelmiszerek összetétele és előállítási módja rendkívül változatos. Két, ugyanabba a kategóriába sorolt termék között is jelentős különbségek lehetnek.

Az Origo által ismertetett adatok szerint az Egyesült Királyságban az elfogyasztott kalóriák mintegy 60 százaléka erősen feldolgozott élelmiszerekből származik.

A kutatók ezért azt szeretnék feltárni, hogy a különböző termékek fogyasztása között kimutatható-e olyan eltérés, amely segíthet megérteni a fiatalabb korosztályban tapasztalható növekedést.

A vizsgálat ugyanakkor nem kizárólag a táplálkozásra összpontosít. A genetikai és biológiai tényezők, valamint a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összessége, vagyis a bélmikrobiom is szerepet játszhat a folyamatban.

Egyelőre nem tudják biztosan, mi okozza a növekedést

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy jelenleg nincs elegendő bizonyíték arra, hogy egyetlen konkrét étrendi vagy életmódbeli tényező lenne felelős a fiatalkori bélrákos esetek gyakoribbá válásáért.

A PROSPECT-UK megfigyeléses kutatás lesz, ezért az eredmények önmagukban nem bizonyíthatnak közvetlen ok-okozati kapcsolatot. Arra viszont alkalmasak lehetnek, hogy új összefüggéseket tárjanak fel, és pontosabban meghatározzák a további vizsgálatok irányát.

Bár a növekedés okai még nem tisztázottak, a bélrák általános kockázatának csökkentésében több életmódbeli tényezőnek is szerepe lehet.

A rostokban, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend, a feldolgozott és vörös húsok fogyasztásának mérséklése, a rendszeres testmozgás és az egészséges testsúly fenntartása egyaránt kedvező lehet.

Az alkoholfogyasztás korlátozása és a dohányzás kerülése szintén a kockázatcsökkentő intézkedések közé tartozik.

A most induló kutatás legfontosabb kérdése azonban továbbra is az, hogy miért emelkedik a bélrák előfordulása éppen a fiatalabb korosztályban, miközben az idősebbeknél nem figyelhető meg ugyanez a tendencia.

A betegség fiatalabb életkorban történő felismerése különösen fontos kérdés. A Kárpátinfo.net korábban a vastag- és végbélrák fiataloknál jelentkező figyelmeztető tüneteiről számolt be. A tartósan megváltozott székelési szokások, a visszatérő végbélvérzés és az indokolatlan fogyás olyan panaszok lehetnek, amelyeket fiatalabb életkorban sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A kutatók a bélrendszerben élő baktériumok lehetséges szerepét is vizsgálják. Egy korábbi tanulmányról szóló beszámolónk szerint a kolibaktin nevű baktériumtoxin összefügghet a fiatalkori vastagbélrák kialakulásával. A kutatók 11 ország 981 betegének daganatszövet-mintáit elemezték, és a toxinra jellemző DNS-károsodást jóval gyakrabban találták meg a 40 év alattiaknál, mint a 70 év felettieknél.

Az étrend szerepét más kutatások is vizsgálják. A Kárpátinfo.net az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a korai vastagbélrák lehetséges kapcsolatáról szóló cikkében egy hosszú távú amerikai vizsgálat eredményeit ismertette. A kutatók több tízezer nő táplálkozását elemezték, és összefüggést találtak az ultrafeldolgozott ételek fogyasztása, valamint bizonyos vastagbélpolipok előfordulása között.

Hirdetés

A fiatalabb korosztályban tapasztalható növekedésről egy másik vastagbélrákkal foglalkozó összeállításunk is beszámolt. A cikk az elhízás, a mozgásszegény életmód, az alkoholfogyasztás és a feldolgozott élelmiszerek lehetséges szerepét, valamint a késlekedő diagnózis veszélyeit mutatta be.

A feldolgozott húsok fogyasztása szintén fontos kutatási terület. A Kárpátinfo.net a feldolgozott húsok és a vastag- és végbélrák kockázata közötti kapcsolatról szóló beszámolójában arra hívta fel a figyelmet, hogy már napi 50 gramm feldolgozott hús rendszeres fogyasztása is mintegy 18 százalékkal növelheti a betegség relatív kockázatát. Ez azonban nem azonos azzal, hogy minden fogyasztónál ugyanekkora valószínűséggel alakulna ki daganat.

Hirdetés

Forrás