Az alvászavarok maradandó változásokat okozhatnak az agyban
Az alvászavarok maradandó változásokat okozhatnak az agyban

Az alvászavarok nem csupán a másnapi fáradtságért felelősek: egy új kutatás szerint az agy szerkezetét is megváltoztathatják. A kutatók 57 agyi képalkotó vizsgálat elemzésével azonosították azokat az agyterületeket, amelyek az alvásproblémák hatására átalakulhatnak, befolyásolva a figyelmet, a döntéshozatalt és az érzelemszabályozást.

Ötvenhét agyi képalkotó vizsgálat elemzésével azonosították a figyelem, a döntéshozatal és az érzelemszabályozás agyi központjainak szerkezeti sajátosságait. A vizsgálat szerint a különféle alvászavarok megváltoztathatják ezeknek az agyterületeknek a struktúráját - írja az origo.hu.

A tartósan rosszul átaludt éjszakák sora nem csak a másnapi energiaszintünkre van hatással. A Floridai Nemzetközi Egyetem (Florida International University) kutatói azt vizsgálták, hogyan alakítják át az alvászavarok a figyelmet, a motivációt és a döntéshozatalt szabályozó agyterületek szerkezetét. A Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmány minden korábbinál átfogóbb képet nyújt arról, milyen elváltozásokat okoznak az agyban az alvásproblémák. 

Az alvászavarok közös neurológiai háttere 

Becslések szerint 50–70 millió amerikai küzd valamilyen alvászavarral. Hogy megértsék ezek közös neurológiai gyökereit, a kutatók egy átfogó metaanalízisben összesen 57 agyi képalkotó vizsgálat eredményeit vetették össze.

Hirdetés

A szakemberek nem elszigetelten vizsgálták az egyes problémákat, hanem az alvászavarok két nagy csoportját, a diszszomniákat és a paraszomniákat hasonlították össze.

A módszerrel sikeresen elkülönítették azokat az agyi eltéréseket, amelyek az álmatlanság több típusánál is megjelennek, azoktól, amelyek kifejezetten csak az egyik csoporthoz köthetők. 

Diszszomniák és paraszomniák: mi a különbség? 

  • Míg a diszszomniák az elalvást és az alvás fenntartását nehezítik meg – ide soroljuk például az álmatlanságot vagy az alvási apnoét –, 
  • addig a paraszomniák esetében valamilyen szokatlan esemény, például alvajárás, rémálomzavar vagy éjszakai felriadás akadályozza a pihenést. 

Mivel ez a két csoport teljesen eltérő módon szakítja meg az alvási ciklust, várható volt, hogy az általuk az agyi szerkezetben okozott elváltozások is különböznek.

Matthew Sutherland, a tanulmány rangidős szerzője szerint a korábbi kutatások többsége szigorúan elszigetelve, egyenként vizsgálta ezeket az állapotokat. A korábbi eredmények összefésülése azonban most sokkal tisztább és pontosabb képet ad a közös, illetve az eltérő agyi változásokról. 

Hirdetés

A talamusz és a figyelem szoros kapcsolata 

Mindkét alvászavarban szenvedő csoportnál szerkezeti zsugorodást figyeltek meg a talamuszban. Ez az agyterület felelős a beérkező információk szűréséért, a fókuszálásért és a magasabb rendű gondolkodási folyamatokért. A talamusz egy specifikus részében, az úgynevezett pulvinarban is markáns elváltozásokat mutattak ki.

Az itt kialakuló károsodásoknak messzemenő következményei lehetnek.

Az eltérések kiterjedt, a feladatok végrehajtásáért felelős agyi hálózatokat is érintenek, ami magyarázatot adhat arra, miért lassulnak le a reflexeink, miért hozunk rosszabb döntéseket, és miért ugrik meg a hibák, illetve a balesetek kockázata az elégtelen alvás miatt. 

A paraszomniák az érzelmeinket is összekuszálják 

A paraszomniáknál egy további, csak erre a csoportra jellemző agyi mintázat is kirajzolódott: a kutatók a motivációért, a döntéshozatalért és az érzelemszabályozásért felelős hátsó cinguláris kéregben is elváltozásokat észleltek.

A megfigyelés választ adhat arra, miért küzdenek a paraszomniában szenvedők gyakran hangulatingadozással vagy viselkedési problémákkal.

Érdekesség, hogy a diszszomniáknál nem találtak ehhez hasonló, egységesen fellépő szerkezeti módosulást, ami arra utal, hogy az agy fizikai átalakulása nagyban függ attól, pontosan milyen módon sérül az alvásfolyamat. 

A tyúk vagy a tojás esete 

Egyelőre nyitott kérdés, hogy az agyban megfigyelt eltérések idézik-e elő az alvászavarokat, vagy éppen fordítva: a rossz alvás formálja át fizikailag is ezeket a területeket.

Hirdetés

Az is könnyen lehet, hogy egy ördögi körről van szó, ahol a két folyamat oda-vissza erősíti egymást.

A kutatók a jövőben külön vizsgálják majd az egyes paraszomniákat, annak reményében, hogy az eredmények idővel utat nyithatnak a korai diagnózis és a személyre szabott terápiák felé. A végső cél olyan komplex kezelések kidolgozása, amelyek nemcsak a nyugodt éjszakai pihenést adják vissza a betegeknek, hanem egyúttal megóvják a figyelemért, a döntéshozatalért és az érzelemszabályozásért felelős agyi hálózatok épségét is.

Hirdetés

Forrás