Az ázsiai vadló, mongol vadló, vagy takhi néven ismert állat a vadlovak egyetlen máig élő alfaja. A szakirodalomban csak Przsevalszkij-lovakként ismert hátasok közel 40 évvel a csernobili atomkatasztrófa után menedéket leltek a radioaktív pusztaságban.
A vadlovak egyetlen ma is élő alfaját, a Przsevalszkij-lovat nemrég a hírhedt csernobili halálzóna fedezték fel. Az ázsiai vadlovak nagy számban települtek be az utóbbi időben a korábban Pripjaty néven ismert városba, ahol igazi menedékre leltek ezek a különleges állatok.
Ahogy elmentek az emberek, feléledt a természet Csernobilban
1986. április 26-án történt a csernobili atomerőmű katasztrófája, amely egész Európát megdöbbentette. A létesítmény személyzetének otthont adó elhagyott város, Pripjaty azóta is üresen áll az orosz-ukrán határ közelében. A közel 40 éve bekövetkező nukleáris katasztrófa a természetben is jelentős károkat okozott: tíz négyzetkilométernyi fenyőerdő halt ki, számos madárfaj, rágcsáló, emlős és rovar tűnt el. Ugyanakkor az már 10 éve is látszódott, hogy a természet szépen lassan visszafoglalja a területet és mindennél gyorsabban regenerálódik. Azóta kimondható, hogy Csernobil és környéke valóságos menedéket nyújt az állatoknak. Olyan fajok népesítik be az egykori atomerőmű körüli térséget, mint a medvék, farkasok, hiúzok és jávorszarvasok. Nemrég pedig ezeknél is ritkább faj jelent meg a halálzónában: a Przsevalszkij-ló, avagy mongol vadló – írja a Popular Mechanics.
Ezért különlegesek a mongol vadlovak
Hosszú évszázadokon keresztül azt gondolták a tudósok, hogy a vadlovak, melyek az ismétlődő jégkorszakokról ismert pleisztocén, valamint a 11 ezer 700 évvel ezelőtt kezdődött holocén földtörténeti korszakban terjedtek el, teljesen kipusztultak. Őseink mértéktelenül vadásztak ezekre az állatokra, valamint háziasították azokat – így alakultak ki a ma is széles körben ismert házi lovak
Európába a 19. században telepítették be a vadlovakat, miután Nyikolaj Przewalski lengyel kapitány az orosz cár megbízásából Mongóliában felfedezte azokat. Ekkor már csak kis populációk éltek a vadonban, így mindössze 53 vadló érkezett Európa különböző állatkertjeibe. A II. világháború hatalmas pusztítást okozott az állatkertekben is, a világégést csupán 31 Przewalski-ló élte túl, melyek közül mindössze 12 volt továbbtenyésztésre alkalmas. Időközben Mongóliában 1969-ben látták az utolsó példányokat – a faj teljesen kipusztult.
Hála azonban az európai tenyészprogramoknak, amelyeket a ’80-as és ’90-es években indítottak, sikerült visszatelepíteni a természetbe ezeket az állatokat. Ma összesen körülbelül 1900 Przsevalszkij-ló él állatkertekben, rezervátumokban és vadon. A vadon élő egyedek egy csordája választotta Csernobilt otthonául, ami elsősorban a terület elhagyatottságára vezethető vissza. A radioaktív sugárzás ugyanakkor nem múlt el, és ma is érezteti negatív hatásait: a régióban élő állatok – köztük a csernobili vadlovak is – általában kevesebb utódot hoznak a világra és korábban is pusztulnak el - a bors.hu. nyomán közölte a karpat.in.ua.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
