Melyik termény lesz a legkifizetődőbb? - Éltető csapadék a legjobbkor

A magyarországi gazdák heteken át – egészen a bőséges csapadékot hozó elmúlt hétvégéig – arra a hatalmas aszályra panaszkodtak, amely a Kárpát-medence szinte teljes egészét érintette, és emiatt komoly veszélybe került az idei kenyerünk. A súlyos vízhiány miatt a gabonatáblák fejlődése majdnem teljesen leállt, a repceföldek állapota a legtöbb helyen siralmas képet mutatott. Amit a kárpátaljai kiskerttulajdonosok mindebből észlelhettek: immáron hetek óta nem mozdult a március elején elvetett hidegtűrő zöldségfélék – sárgarépa, petrezselyem, saláta stb. – magja, és a köztudottan a jéghátán megélő, egyébként már a tél végén elduggatott vöröshagyma sem mutatott érdembeli fejlődést.

– Vajon mit adott növényeinknek a mostani, hóval, havas esővel érkező 32-35 milliméternyi, majdnem egyhavi átlagnak megfelelő csapadék? – kérdeztük Huszár Tibort, Beregardó határában gazdálkodó falugazdászt.

– Bár a hosszan megmaradó téli hótakarónak köszönhetően nálunk az ősziek fejlődése sokkal jobban alakult, mint a határ túloldalán, az éltető víz utánpótlása már nálunk is nagyon esedékessé vált – kezdi beszélgetésünket a szakember. – Növényeink a bokrosodás állapotának különböző fázisaiban vannak, attól függően, hogy tavaly októberben vagy novemberben, esetleg december elején kerültek elvetésre. Az elmúlt évhez képest háromszorosára nőtt a műtrágya ára, így a gazdák többsége kivár az őszi kalászosok fejtrágyázásával, hisz sajnálatos módon több bizonytalansági tényezővel is számolniuk kell. Például azzal, hogy a katonai behívók őket is elérik, és akkor nem tudni, hogy ki végzi el a soron következő munkálatokat, amelyek hamarosan aktuálissá válnak. Mert ne legyenek kétségeink afelől, hogy a gombabetegségek ellen hamarosan védekeznünk kell, mint minden évben, és az őszi kalászosok gyomirtása sem maradhat el. Az imént a nitrogénműtrágya aktuális pótlásáról szólva elmondtam, hogy sokan, érthető módon, nem hajlandók erre a komoly befektetésre. Nos, amennyiben néhány héten belül lecsendesedik a háború zaja, s optimistábban nézhetünk a jövőbe akkor a gombaölő-, illetve a gyomirtószerek kijuttatásával együtt levéltrágyaként karbamidot permetezhetünk ki. Ezzel költségkímélő módon jelentős mértékben pótolni tudjuk a növényeink számára hiányzó nitrogénmennyiséget. Én magam már többször alkalmaztam ezt a megoldást, és a várt eredmény szerencsére nem maradt el.

– Beszélgetésünknek azt a címet is adhattuk volna, hogy idénykezdet nehezített körülmények között…

– A műtrágya drasztikus drágulásáról már szóltunk, és nincsen semmiféle illúziónk azzal kapcsolatban sem, hogy a gyomirtót és a növényvédő szereket sem tudjuk majd a korábbi összegekért beszerezni. A jelenlegi helyzetben mégsem ez jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, hogy nem áll rendelkezésre a megfelelő mennyiségű üzemanyag. Az ugyanis nem megoldás, hogy 25-30 liter gázolajért szaladgáljunk a legközelebbi töltőállomásra, amikor egyszerre minimálisan 150-200 literre lenne szükség ahhoz, hogy folyamatos munkavégzésről beszélhessünk. Szóval így nagyon vontatottan halad bármiféle munka. Meglátásom szerint a környéken működő mezőgazdasági nagyüzemek éppen ezért kivárnak: ők egyszerűen nem tudnak mit kezdeni ezzel a helyzettel. Biztos vagyok benne, hogy ha valamelyest stabilizálódik a helyzet, a kormány ez irányban megteszi az első lépéseket.

– A háború – ahogy az már sok más vonatkozásban is ezerszer elhangzott – mindent felülír. Ebben a súlyos helyzetben mely szántóföldi növények termesztése kerül leginkább előtérbe?

– Egyértelműen azok a növények kerülnek reflektorfénybe, amelyek közvetlen módon alkalmasak a lakosság élelmiszerellátására. A kenyér és a különböző makarónifélék előállítására múlhatatlanul szükséges a búza, emellett a grecska fontossága is megkérdőjelezhetetlen, akárcsak a napraforgóé, és nemkülönben a szójáé. Ám az élelmiszerlánc biztonságos működéséhez elengedhetetlen az állatok takarmányozása, szóval igencsak széles a paletta. Mostanság sokan biztatnak bennünket, hogy nem kell félni attól, hogy valami is a nyakunkon marad, ám a jelenlegi helyzetben a konjuktúrális hatások fokozott érvényesülésével is számolni kell. Magyarán, nem mindegy, hogy a háborús körülmények között keservesen megtermelt terményeket mikor, milyen áron tudjuk értékesíteni.

Kovács Elemér