A gyümölcstermő növények metszése

Az egyik legfontosabb munkafolyamat a gyümölcstermesztés technológiájában a metszés. Ez a munka követel a legnagyobb szakértelmet is. Ezúttal a gyümölcstermelő gazdáknak és kiskert tulajdonosoknak szeretnénk segíteni ebben a fontos kérdésben eligazolni és gyakorlati tanácsot adni.

Először is tisztában kell lenni a metszéssel kapcsolatos alapfogalmakkal. Az első és legfontosabb a fiatal gyümölcsfák életében az alakító metszés. Ez a folyamat az ültetéstől a termőre fordulásig alkalmazott metszési módszer. Itt a legfontosabb a kiválasztott koronaforma kialakítása. A különböző gyümölcstermő növényeknél az alanytól és a művelés intenzitásától ez a folyamat 3–4 évig tart. A második alapvető metszés a termőkori metszés. A termőre fordult gyümölcsösökben alkalmazzuk a termőegyensúly és a kialakított koronaforma fenntartására.

Idősebb gyümölcsösökben alkalmazzuk a ritkító ifjító metszést. Elsődleges feladata a koronaszerkezet szellősebbé tétele, a korona jobb megvilágítása és ezáltal a termőrész-képződés elősegítése.

A régebben alkalmazott gyümölcstermesztési technológiákban elsősorban a fás metszés volt elterjedve.

Elvégzésének ideje a növények nyugalmi időszakára korlátozódik. Általában először az almát, körtét és birset metszik, majd a csonthéjasok következnek (cseresznye, meggy, kajszi és őszibarack). Az intenzív gyümölcstermesztés fejlődésével azonban más metszési módszerek terjedtek el. Ezeket a metszési módszereket a vegetációs időszakban végezzük. A zöldmetszés ideje júniustól augusztusig terjed. Ez valójában a zöld hajtások ritkítása vagy visszametszése. Hatására a megmaradó vesszők jobban beérnek, erősödik a termőrügyképződés. A következő hatásos zöldmunka, a hajtásválogatás. Ideje június. Célja a nem kívánatos hajtások eltávolítása, és ezáltal a termőrész-fejlődés elősegítése. El lehet egészen korán is kezdeni, amikor a hajtások 2-3 cm hosszúak. Elsősorban az alakító metszés során alkalmazzuk. A félfás metszés augusztus elejétől szeptember közepéig végezhető. Hatására a korona belsejében beérnek a vesszők, javul a rügydifferenciálódás és növényvédelmi szempontból is előnyös.

A metszési eljárásokhoz szorosan kapcsolódik még a vesszők lekötözése a hajtáscsavarás a metszett sebfelületek kezelése és a termésritkítás. Lekötözéskor a vesszők növekedési irányát változtatjuk meg ideiglenes rögzítéssel. Célja a koronaszerkezet szabályos kialakítása és a gyorsabb termőre fordulás elősegítése.

Hajtáscsavarás a lekötözést helyettesítő módszer. A gyenge növekedésű fajták hajtatás helyzetének megváltoztatására szolgál. Célja a termőrész-berakódás meggyorsítása a hajtás szöveteinek megroppantásával és a vízszintes alá kényszerítésével.

A termésritkítás a metszést kiegészítő eljárás. Célja túlkötődött gyümölcsök megritkítása a szakaszosság mérséklése és a gyümölcsminőség javítása. Almánál, körténél termőrészenként csak egy, a legnagyobb gyümölcsöt hagyjuk meg, őszibaracknál és kajszinál a gyümölcsöket 5-8 cm-es távolságra, ritkítjuk.

A csonthéjas gyümölcsök metszése során a vágott vagy fürészelt sebek kezelése kiemelkedő jelentőségű elsősorban növényvédelmi szempontból. A nagyobb sebek széleit simára vágjuk kacor késsel, majd a felületet sebkezelő anyaggal lezárjuk. Ezáltal a sebfertőzés lecsökken, és a sebforradás felgyorsul. Mindezek a metszési eljárások és módszerek a koronaforma mielőbbi kialakítását a gyorsabb termőre fordulás és a termőegyensúly beállítását hivatottak elősegíteni. Velük minden kezdő és gyakorló kertésznek tisztába kell lennie, mielőtt hozzálát a gyümölcstermő növények metszéséhez. Hiszen a szakszerűen elvégzett metszés és a hozzátartozó eljárások a kiváló minőségű terméshozamok garanciája.

Bodnár István
kertészmérnök