A kárpátaljai magyarság 80 évvel ezelőtt bekövetkezett legnagyobb sorstragédiájára emlékeztek Beregszászon a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében. A megemlékezés a Rákóczi Főiskola udvarán álló Gúzsba kötve szobornál vette kezdetét, ahol elhangzott: a háromnapos helyreállítási munkálatok hazug meséjével a gyűjtőpontokra behívott, majd a Szolyván felállított lágerbe hurcolt közel negyvenezer magyar férfi közül tízezren az embertelen körülmények és bánásmód, és a körükben gyorsan terjedő ragályos betegségek következtében odahaltak.
A koszorúzást követően az egybegyűltek a református templomban ökumenikus istentiszteleten vettek részt.
Valamennyien Krisztusban hívő emberként, tehát a feltámadás reményében hívő emberként vegyünk részt ezen az alkalmon, kérte Molnár János beregszászi római katolikus esperes-plébános. Nyolcvan esztendeje hordozza ezt a sebet a kárpátaljai magyarság. Vigaszt nyújthat nekünk a bibliai Jób példája, aki mindenét elveszítette, csak mély istenhitét nem: „Tudom, az én megváltóm él…” Kötelez bennünket az emlékezésre a szenvedés poklát megjárt vértanúk sorsa, az ő kitartásuk és hősiességük.
Az emlékezés során jelenvalóvá tesszük a múlt eseményeit, újraértelmezzük, újraéljük a régi dolgokat, mondta Marosi István áldozópap, a Beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója. Gyakran az Úr is ezt teszi Mózes, Noé vagy akár Sodoma kapcsán. Ha visszatekintünk a 80 évvel ezelőtt történtekre, akkor egy sátáni tervet látunk megvalósulni, amelyben nincs semmi emberi. Hisz a másik ember elpusztítása összeegyeztethetetlen a humánummal. Bizony, a gonosznak sok arca van, amelyet most a háború kitörésének ezredik napján mi is láthatunk. A sátán ténykedése ellen legfőbb fegyverünk az imádság, s ezzel a lehetőséggel mindenkor élnünk kell.
A 80 évvel ezelőtti sorstragédia hazugsággal kezdődik: „Csak három nap helyreállítási munka”, idézte fel Margitics János, a beregszászi református gyülekezet lelkésze. Amikor istentagadóvá válik egy ország – lásd a szovjet birodalom –, akkor bizony a hazugságok megszaporodnak, s az ördög veszi át az irányítást. Ilyenkor imáinkban Krisztushoz kell fordulni, mert egyedül nála van a segítség. Emellett természetesen más feladatunk is van, mégpedig, hogy tájékoztassuk a fiatalokat a nyolc évtizeddel ezelőtti szörnyűségekről, s együtt megtenni mindent, hogy az ilyenfajta borzalmak soha ne ismétlődhessenek meg.
A málenykij robot több százezer magyar embert érintett, akik a második világháború végén embertelen körülmények között idegen földön, munkatáborokban, kényszermunkán vettek részt, emlékeztetett rá Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzultusának ügyvivője. Az ő történetük nemcsak fájdalmas, hanem tanulságos is. Tanulságos abban az értelemben, hogy fel kell hívnunk a figyelmet a háborús áldozatok szenvedésére, és meg kell értenünk, hogy soha többé nem engedhetjük meg az emberi jogok semmibe vételét, sehol a világban. Ahogy a túlélők történetei, úgy az áldozatuk is segít abban, hogy a jövő generációi tisztán lássák, milyen súlyos következményekkel járhat a háború, és milyen értékek mentén kell élnünk ahhoz, hogy a világ egy jobb, békésebb hely legyen.
A nyolcvan évvel ezelőtti vészterhes napokat, az aggályokkal és félelmekkel teli heteket Szamborovszkyné Nagy Ibolya történész, a Rákóczi Főiskola könyvtárának igazgatója elevenítette fel. Kárpátalja legnépesebb magyarok által lakott településéről 1544 férfit hurcoltak el, közülük több mint ötszázan nem élték túl a megpróbáltatásokat. Az előadó beszámolt róla, hogy az itthon maradt feleségek és édesanyák, a hatóságokhoz fordulva, hangsúlyozták a lágerbe zártak ártatlanságát, s azt, hogy milyen nagy szükség van rájuk idehaza a család eltartásához. A hatalom sokáig nem reagált ezekre a beadványokra. A deportáltak közül a rokkantak és a betegek egy része 1945-ben már hazatérhetett, ám a kényszermunka-táborokból a tömeges elbocsátásokra csak 1946-ban kerülhetett sor.
Ezt követően a jelenlévők egyenként felolvasták a mártíromságot szenvedett beregszásziak neveit.
A templomból kijövő megemlékezők gyertyás felvonulás keretében lerótták tiszteletüket az 5. számú középiskola falán elhelyezett emléktáblánál, majd a Széna téren a sztálinizmus áldozatainak emlékművénél koszorúkat, virágokat és gyertyákat helyeztek el. Eközben az odahaltakért szólt a lélekharang.
Kovács Elemér
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
