1944 novemberében több tízezer magyar és német férfit hurcoltak el Kárpátaljáról a szovjet hatóságok háromnapos jóvátételi munkára, úgynevezett málenykij robotra. A „kis munkából” azonban lágerekben és kényszermunkán eltöltött hosszú, nyomorúságos évek következtek, ahonnan igen sokan soha nem térhettek haza. Ezekben a napokban rájuk emlékeznek Kárpátalja-szerte.
November 19-én délután a beregardói temetőkertben a sztálini terror helyi áldozatainak emlékére felállított emlékműnél jött össze a megemlékezők kis csapata, akiket Fring Erzsébet, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke köszöntött. A megemlékezőkhöz szólva Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Városi Szervezetének elnöke felidézte a második világháború után kialakult helyzetet, amikor is októberben vidékünkre is bejöttek a szovjetek, s a lakosság abban reménykedett, hogy végre békeidő következik. A háromnapos helyreállítási munkálatokra szóló „meghívásnak” is eleget tettek. Ám a három napból hosszú évek lettek, és nagyon sokan nem is tértek haza. Harmincezer magyar férfit hajtottak el akkor Kárpátaljáról. A novemberi hidegben nagyon sokan már útközben meghaltak, még többen a gyűjtőtáborban majd a lágerekben uralkodó embertelen körülmények miatt pusztultak oda. Eleink ebből a nehéz helyzetből is fel tudtak állni! „Mi olyan ősök génjeit örököltük, akik a legnehezebb körülmények között is meg tudtak maradni. Azért, mert élt bennük a remény és erős volt a hitük. Ez a hit tarthat meg bennünket a mostani próbák idején is”, mondta Molnár D. István, aki abbéli reményének adott hangot, hogy hamarosan ismét béke lesz, és hitünk, Istenbe való kapaszkodásunk most is megtart bennünket, magyar közösségünket.
„Hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítalak és te dicsőítesz engem” – helyezte az 50. Zsoltár 15. versét a jelenlévők szívére Balázs Antal helyi református lelkész. Aki Istennek ebben rejlő ígéretére hívta fel a figyelmet, s az Apostolok cselekedetei 16 fejezetének 22. versétől felolvasott igerésszel pedig rámutatott, hogy a szabadulást is megadja a Mindenható: Pálék az evangélium hirdetéséért kerültek börtönbe, s ott, kalodába zárva is dicsőítették az Urat – s ő megszabadította őket.
Az ember sokféle élethelyzetbe kerülhet, ám az Istennel való kapcsolatát nem a körülmények kell hogy meghatározzák. Veszélyes, ha csak a jó időkben akar hálás lenni Istennek, figyelmeztetett a lelkész. Aki az ige által rámutatott, hogy épp a nehéz időkben tud igazán nagy dolgokat cselekedni az Úr, ha bele kapaszkodunk, ha hozzá kiáltunk. Ebből merítsünk erőt, s legyen ez útmutatás is, mert fontos, hogy a kárpátaljai magyarság odaforduljon az Istenhez. Ha mindnyájan együtt kiáltunk hozzá – és nem csak magyarok –, ha együtt imádkozunk hozzá, hiszem, hogy meghallgat bennünket, mint tette azt a történelem folyamán oly sokszor, mondta Balázs Antal.
Végezetül Huszár Péter, Beregszász első alpolgármestere és Molnár D. István elhelyezték az emlékezés koszorúit, miközben az asszonyok kórusa alkalomhoz illő énekekkel szolgált.
Kósa Eszter
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
