Ezek a magnéziumhiány jelei

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag a szervezetünkben, számos fontos feladata van, felelős például a vérnyomás szabályozásáért, az izmok és idegek megfelelő működéséért, emellett az immunrendszernek és az emésztésnek is szüksége van rá. Nézzük, mi utal arra, hogy nincs belőle elegendő.

A magnézium mintegy 300 különböző biokémiai folyamatban vesz részt a szervezetünkben. Csaknem a fele a csontokban tárolódik, csak viszonylag kis mennyiség kering belőle a vérünkben. Az, hogy kinek mennyi magnéziumra van szüksége, több tényezőtől is függ, például az életkortól, a nemtől, vagy attól, hogy egy nő várandós vagy szoptat-e. Bizonyos életkörülmények is indokolhatják a fokozott magnéziumbevitelt, például az, ha valaki nagyon stresszes életet él, vagy ha komolyan sportol. Magnéziumhiányt okozhat például a nem kiegyensúlyozott étrend, az alkoholfogyasztás, a nem megfelelően kezelt cukorbetegség, a hányás és a krónikus hasmenés is. Most pedig nézzük, milyen tünetek esetén gyanakodhatunk magnéziumhiányra - írja a Házipatika.com.

Izomgörcsök és izomfájdalmak

A leggyakoribb jel, amely magnéziumhiányra utal, az izmok időnkénti görcsös összerándulása (például a lábszárban). A magnézium nagy szerepet játszik az izmok megfelelő működésében, többek között úgy, hogy a kalcium és a kálium felhasználását is befolyásolja. A magnézium emellett képes blokkolni azokat a fájdalomreceptorokat, melyek az izomfájdalmakat érzékelik. A magnéziumhiánnyal összefüggő izomgörcsök közé tartozik az is, mikor a szemhéjunk rángatózik.

Fejfájás mögött is állhat magnéziumhiány

Korábbi kutatások bizonyították, hogy a gyakori fejfájások hátterében időnként a magnéziumhiány is állhat: akiknek nincs elég ebből az ásványi anyagból a szervezetében, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki migrén, ráadásul a rohamok nemcsak gyakoribbak, de erőteljesebbek is lehetnek. Aki hajlamos a migrénre, mindenképpen érdemes magnéziumtartalmú étrend-kiegészítőt szednie, akárcsak azoknak a hölgyeknek, akiknek a menstruáció előtt szokott fájni a fejük.

Szívritmuszavarokat is okozhat

A magnézium nagy szerepet játszik abban, hogy a szív izmai, illetve ingerületátvivő rendszere megfelelően működjön, ezért ha hiány jelentkezik belőle, akkor annak a szívet, illetve az egész kardiovaszkuláris rendszert érintő kellemetlen hatásai is lehetnek. Ezek közé tartozhat a túl szapora vagy a rendszertelen szívverés.

Hangulatingadozás és letargia magnéziumhiány esetén

A magnéziumhiány következménye lehet a depresszió, a rosszkedv, a letargia, a nyugtalanság, az idegesség - ha nem tudjuk meghatározni, miért ugrunk a legkisebb dologra is, miért nem alszunk elég nyugodtan, vagy miért vagyunk folyton letörtek, akkor annak a hátterében a túl kevés magnézium is állhat. A magnéziumszint növelése javíthat a lelkiállapotunkon, csökkentheti az idegességet és a szorongást, emellett pedig a hatására sokkal jobban tudunk aludni is.

Gyengeség és fáradékonyság

Már a nagyon enyhe mértékű magnéziumhiány is okozhat gyengeséget, fáradékonyságot, általános rosszullétet. Megtapasztalhatunk fizikai erőtlenséget is, és úgy érezhetjük, hogy még a legkisebb feladat elvégzéséhez is komoly erőbefektetésre van szükség. Ennek a hátterében az állhat, hogy a magnéziumnak nagy szerepe van abban, hogy a glükózt energiává alakítsuk.

Vérnyomásproblémákat okozhat a magnézium hiánya

A magasvérnyomás-betegség kialakulásában számos tényezőnek van szerepe, például az egészségtelen, stresszes életmódnak és a rosszul összeállított étrendnek. Azonban a magnéziumnak is kiegyensúlyozó hatása van, hozzájárul például ahhoz, hogy a vérerek rugalmasak maradjanak, hiánya tehát a vérnyomás megemelkedéséhez is vezethet.

Támadhatnak a memóriazavarok

A magnéziumnak közvetlenül is hatása van a tanulási képességekre, az emlékképek alkotására, illetve a memóriára is. Ha nincs elég magnézium a szervezetünkben, akkor az a koncentrációs képességeinkre is hatással van: sokkal rövidebb ideig tudunk például figyelni. Egyes szakemberek szerint az alacsony magnéziumszint miatt fokozódhat az agyban bizonyos méreganyagok felhalmozódása is, ez pedig szerepet játszhat olyan neurológiai problémák kialakulásában, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór.