Szívem nyugtalan, míg Rád nem talál, Uram. Annyit futottam, de nem értem célt, nem tudtam elhagyni árnyékaim és kísértéseim. Elveszi békességem a megfelelni akarás, teherként van rajtam szeretteim élete is. Nyugalmat és örömet keresek Nálad, Mindenható.
Szívem túlzsúfolt, míg rendet nem teszel benne. Egymásra dobált, összevissza gondolatok kuszaságában vergődök, félig elvégzett feladatok hagynak keserű, bűntudattal telt utóízt a számban. Vádlón állnak előttem mulasztásaim, teljesítetlen vállalásaim. Hogy lesz ebből ünnepvárás, ünnep, adni tudás és átadás? Idén sem tudom, Szabadító.
Szívem borúlátó, míg be nem tölti világosságod. A rossz hírek eltakarják reménységemet, nem látom a kiutat a szorult helyzetekből. Környékez a lemondás és a belenyugvás, feladnám a harcot, sokszor értelmetlennek látom azt. Köszönöm, hogy Te sem mondtál le rólam, Reményforrás, gyógyítsd meg látásomat!
Szívem vigasztalan, önsajnálattal szennyezett, míg át nem formálod ismét, Uram. A költővel kérlek: „Fogadj fiadnak, Istenem, hogy ne legyek kegyetlen árva.” (József Attila). Nem akarok árvaként nézni magamra, nem akarom átvenni a megbetegítő önsajnálatot, mert tudom, nem ez a valóság. Vigasztaló és Pártfogó, teremts bennem tiszta szívet, és az erős lelket újítsd meg bennem!
Szívem a jászol. Nem hófehér, tisztára törölt porcelántányér, de megviselt használati tárgy. Nem nemes, drága dolgokkal van tele, hanem szalmával, szeméttel. Nem magabiztos lelki jóltápláltsággal, de az üres jászol elesettségével kérlek: jövel, Uram Jézus! Szükségem van Rád, hogy ismét megszüless és lakozást végy, uralkodj a szívemben.
Mindenható Szabadító, Reményforrás, Vigasztaló és Pártfogó, Uram Jézus, „szívem kósza, lázas bolygó, csak Benned nyugvó. Sziklád rejtek, trónod izzó, Szent vagy, Örökkévaló!” Jöjj, mert ünneplőbe öltöztetve, szalmával megtöltve, de Megváltójára vár az adventi jászol, reménykedő szívem!
Kedves TeSó, ha te is kapcsolódtál a fenti imádsághoz, biztos vagyok abban, hogy sajátoddá válik az az adventi üzenetcsokor, amit naptárként Neked is készítünk az Ünnepre készülve. Tarts velünk, hadd formálják egyperces adventi elmélkedéseink a szívedet jászollá, Jézus otthonává!
A sorozat ötletgazdájának szavaival élve: „A karácsony nemcsak történelmi esemény, hanem lelki valóság: Jézus ma is meg akar születni az emberi szívben. Az advent négy hete így válik a szív terévé, ahol Isten Fia helyet kap.”
Úgy legyen!
Laskoti Zoltán
Forrás: TeSó blog
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
