Augusztus 20-án Tiszabökény és környékének népe a Tiszaháti Tájmúzeum területén találkozott, hogy részese legyen a közös ünnepségnek, az államalapító Szent István királyra való megemlékezésnek, az új kenyér megszentelésének, a békéért tartott közös imádkozásnak.
Az ünnepség a Fogarassy-kastély parkjában lévő görögkatolikus kápolnában ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét, melyen Seres János, a tivadarfalvai református gyülekezet lelkipásztora, Hernádi Balázs Lehel ferences atya, plébániai kormányzó és Kótonovics István görögkatolikus áldozópap szolgált. A lelkészek imát mondtak a békéért, az áldozópapok megszentelték, megáldották az új kenyeret, majd a tálcákon szétosztásra kerültek a megszentelt, megáldott kenyérkockák.
Az alkalomhoz illő versek, énekek elhangzása után Nagyné Szakadáti Margit Rita, a Tiszaháti Tájmúzeum és Péterfalvi Képtár igazgatója üdvözölte az egybegyűlteket. A házigazdák nevében Oroszi József, a Tiszapéterfalvi kistérség polgármestere mondott köszöntőt, melyben kiemelte: hűségesnek kell lennünk Szent István eszméjéhez, és méltóképpen kell kezelni örökségünket, hiszen a Kárpát-medence a mi közös otthonunk.
Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja felidézte, hogy a kommunizmus idején a hatalom megpróbálta elfeledtetni Szent Istvánt és az új kenyér megáldásának hagyományát, ám ez nemcsak hogy nem sikerült, de egészen új és mélyebb értelmet kapott az ünnep. A diplomata az új kenyér kapcsán a Magyarok Kenyere program nemzetösszetartó fontosságára is felhívta a figyelmet, hiszen a 15 millió összeöntött búzaszem összeköti a Kárpát-medencében élő nemzettársakat.
A kereszténység felvétele és az államalapítás fontosságát emelte ki beszédében Zubánics László, az UMDSZ és a KMMI elnöke, az UNE UMOTI magyar történelem és európai integráció tanszék vezetője. Sokaknak sokat kell tennie, hogy az elindulás pillanatától az államalapító király tervei valóra váljanak, s a ma nemzedékének is megvan a feladata, mondta a történész.
Szent István eszméjének fontosságára hívta fel a figyelmet Tadeusz Kopyś lengyel történész, a krakkói Jagelló Egyetem professzora. A Szent István-i útmutatás követendő példa a nemzetek közötti békés kapcsolatokra, mondta.
Az ünnepségen felszólalók első szent királyunk alakját idézték meg életén és tanításain keresztül, aki egyszerre adott példát minden magyar embernek. Szellemi örökségéből erőt, kitartást meríthet a túléléshez a mostani háború megpróbáltatásait elszenvedő kárpátaljai magyarság is.
Az ökumenikus liturgiát követően az ünneplők megkoszorúzták a park bejáratánál a hármas halmon álló kettős keresztet. Ahol Dupka György, a MÉKK elnöke, Tiszabökény díszpolgára, a helyi Római Katolikus Egyházközség világi elnöke felidézte a Tiszaháti Szent István nap ünnepségének elindítását és jelentőségét. Abbéli örömének adott hangot, hogy a háborús helyzetben is sikerül minden évben összejönni és erőt meríteni abból az örökségből, amit Szent István ránk hagyott. „Hiszen a mi dolgunk Trianon óta az, hogy megtartsuk az iskolát, a templomot és az anyanyelvünket”, mondta.
A rendezvényen nem feledkeztek meg az immáron negyedik éve tartó orosz–ukrán háborúról sem. Marcsák Gergely költő, a KVIT elnöke, az Együtt folyóirat olvasószerkesztője és felesége, Shrek Tímea író, költő, pedagógus a Szégyenpiac-antológiát feldolgozva verses-zenés összeállítással elevenítette meg ezt a gondokkal terhelt időszakot. A megemlékezést a Kovály Csilla vezette Tisza Csillag kórus előadása tette igazán felemelővé.
-kósa-
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
