Megemlékezés a szerednyei Dobó pincében

Kárpátinfo hetilap

2025. 09. 10. – 08:38 / Kultúra

Ugyan az egri vár ostroma 1552-ben még csak ezen a napon kezdődött el, és annak végkimenetele a védők számára nem sok sikerrel kecsegtetett, mi, a hálás utókor az ismeretek fényében viszont már most bátran ünnepelhetünk. Dobó István vezetésével ugyanis a magyarok ellen tudtak állni a hatalmas török sereg előrenyomulásának, ezzel pedig hosszú időre elvágták a hódítók útját, így vidékünk sem került oszmán fennhatóság alá, hangzott el azon a megemlékezésen, amelyet a szerednyei Dobó-pincében a hős várkapitány mellszobránál tartottak a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében.

Hirdetés

Az ünnepség kezdetén Ferku Szilveszter, a Rákóczi Főiskola Filológiai Tanszékének munkatársa az Egri csillagok című musicalből előadta Dobó esküjét. Köszöntőjében Molnár Krisztina, a civil szervezet munkatársa arra emlékeztetett, hogy a Munkács-Ungvár országút mentén fekvő település sok szállal kötődik a magyar kultúrához és történelemhez, hisz például az itt található Buttler-házban őrizték 1805 decemberében egy éjen át a szent koronát. Maga a Buttler-kastély azért is nevezetes, mert tulajdonosáról, Buttler Jánosról mintázta meg Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének főhősét. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy életének egy részét itt töltötte a később híressé vált festőművész, Csontváry Kosztka Tivadar. Ám kétségtelen tény, hogy a település legnevezetesebb alakja a híres törökverő, a magyar történelem egyik nagy hőse, Dobó István, aki családjával kiterjedt birtokon gazdálkodott a már akkor is jelentős borvidéknek számító szerednyei tájon. A népemlékezet szerint a ma is meglevő pincerendszert az egri vár ostrománál foglyul ejtett törökök vájták ki.

Elhangzott: a híres várkapitányra 2014 óta emlékeznek Szerednyén. A mellszobrot pedig, amely Túri Török Tibor keszthelyi művész alkotása, 2017-ben avatták fel.

„A falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében” – idézte Dobó szavait Gombor Bence, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja. – Ez a bölcsesség egész történelmünkre nézve is igaz, most pedig fölöttébb aktuális. De vajon mit üzen ez a gondolat annak a közösségnek, amelyik itt, Kárpátalján most, a háború idején akar magyarként megmaradni szülőföldjén? Azt üzeni nekünk, hogy a nemzet, a haza, a közösség védelme a lélek, a lelkiismeret nagy próbája, különösen békétlen időkben. Az egri várvédők hőstette azt mondja nekünk, hogy ne rettenjünk meg a túlerőtől, ne adjuk fel, álljunk ki az igazunkért, a jogainkért akkor is, ha reménytelennek látszik a helyzetünk. Gárdonyi regényében Eger hős várvédő kapitánya úgy fogalmazott: „Aki ma kitart a viharban, az holnap építheti újra a hazát, mert minden veszteség után új remény sarjad, minden sötétség után jön világosság, minden tél után jön tavasz”.

Hirdetés

Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola elnöke, a Pro Cultura Subcarpathica irányítója arra hívta fel a figyelmet, hogy Dobó Istvánra és az egri vár hős védőire emlékezni kötelességünk. És nem csupán a magyaroknak, hanem soknemzetiségű vidékünk valamennyi lakójának: a ruszinoknak, a szlovákoknak, a románoknak, mert az ott aratott győzelem révén sikerült megmaradniuk keresztény hitükben, megőrizni kultúrájukat, hagyományaikat. Éppen ezért fontos, hogy fiataljaink megismerjék és továbbvigyék Dobó István és társai örökségét. A Pro Cultura Subcarpathica ezért is kezdeményezte az Egri csillagok című regény ukrán fordításának újrakiadását, s gondoskodott róla, hogy az eljusson például a szerednyei fiatalokhoz. Bízom abban, hogy jövőre már békében emlékezhetünk meg hős elődeink tetteiről, s hogy ünnepségünkhöz akkor már számos környékbeli tanintézmény diákja és pedagógusa csatlakozik majd, emlékezve közös múltunkra, erősítve hőseink tiszteletét, fejezte be beszédét Orosz Ildikó.

A köszöntőket követően a jelenlevők elhelyezték koszorúikat a Dobó-szobor talapzatánál. A koszorúzás alatt Vesztergám Miklós magyaroroszági zenész tárogatómuzsikája szólt. Felcsendült a Summáját írom Eger várának című krónikásének.

Kovács Elemér