A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) március 21-én Brunszvik Teréz nyomdokain címmel szervezett konferenciát a kárpátaljai magyar óvodák pedagógusai és vezetői számára. Az eseménynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont.
Gabóda Éva, a KMPSZ óvodapedagógiai szekciójának vezetője köszöntőjében elmondta, hogy minden évben egy adott téma köré építik konfereciájukat. Idén – születésének 250. évfordulója alkalmából – Brunszvik Teréznek szerettek volna emléket állítani. Ő volt az, aki megalapította az első óvodát – korabeli nevén: kisdedóvót –, majd még nyolcvanat indított útjára. Kiállt amellett, hogy a gyermeket bántalmazás nélkül, a szépérzékükre, művészeti hajlamikra és érdeklődésükre alapozva lehet nevelni és oktatni, ezzel megteremtve a magyar óvodapedagógiát. Az óvodapedagógusok még ma is sok mindenben követik az ő módszereit, elképzeléseit, a konferencián mindamellett természetesen az óvodák jelen helyzetére, kihívásaira igyekeznek fókuszálni, mondta.
Nyitóelőadásában Gabóda Béla, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának igazgatója „Brunszvik Teréz élete és munkássága” címmel megtartott előadásában egy rendkívüli nő portréját rajzolta fel. Brunszvik Teréz vallotta, hogy az intézményes nevelés rangtól és vagyoni állapottól függetlenül minden kisgyermeknek kijár. Ám nem volt könnyű a helyzete. Az intézményes gyermek-, nőnevelés ügyét még a legnagyobb magyar, Széchenyi István is ellenezte, mert szerinte ezek az intézmények nem lennének elég hasznosak a nemzet számára, és egyébként is ezer más fontosabb dolog van, amire a magyar uraknak adakozniuk kellene. Kossuth ugyan Brunszvik Teréz mellé állt, ám a mágnások és feleségeik nem igazán látták, mi haszna lenne a kisdedóvóknak. Mivel segítséget mástól nem remélhetett, Brunszvik Teréz saját költségén, édesanyja házában nyitotta meg az első kisdedóvóját, Közép-Európa első „kisgyermeki őr- és véd intézetét”. Azonban nemcsak a kisgyermekek nevelését tartotta fontosnak, hanem az anyákét is, élénken foglalkoztatták korának elmaradott társadalmi viszonyai. Azt vallotta, hogy a nőknek ugyanúgy joguk van a művelődéshez, mint a férfiaknak, ugyanúgy hivatottak lehetnének szellemi pályákra, mint a férfiak.
A további előadások már szakmai kérdéseket is boncolgattak. Gál Adél, a Rákóczi Főiskola Filológia Tanszékének docense a hagyományok, a hagyományok megőrzésének, újratanulásának fontosságáról szólt, arról, hogyan lehet azt az óvodai nevelésbe beépíteni. Gabóda Éva, a Rákóczi Főiskola adjunktusa a manuális tevékenységek szerepét emelte ki az óvodás gyermekek kognitív képességeinek fejlesztésében. Gavriljuk Ilona, a Rákóczi Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete óvodapedagógiai szakmódszertani bizottságának vezetője „Befogadás, elfogadás – beilleszkedés az óvodába” címmel tartott előadást, majd irányításával a résztvevők gyakorlati foglalkozás keretében bontották ki a család, óvoda, gyermek háromszögének sarkalatos pontjait, azokat a nehézségeket járták körül, amelyek akkor jelentkeznek, amikor a gyermek az otthoni közegből elindul az óvodába.
Végezetül Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola és a KMPSZ elnöke elemezte a kárpátaljai óvodák helyzetét a közoktatási törvény tükrében.
A konferencia zárásaként a résztvevők átvették a továbbképzést igazoló tanúsítványt.
Kovács Erzsébet
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
