November 25–26-án nemzetközi tudományos konferenciának adott otthont a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, amely a HUSKROUA Language APL – Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben című projekt zárórendezvénye volt. A 2025. január 1-jén indult nemzetközi kezdeményezés célja a többnyelvűség erősítése és a nyelvi jogérvényesítés gyakorlati támogatása a magyar–szlovák–ukrán–román régióban, különös tekintettel a határ mentén élő nemzeti kisebbségek helyzetére. A konferenciát nyílt nap is kísérte, amelynek keretében a szervezők bemutatták a projekt során elért eredményeket és az előttük álló feladatokat.
A kétnapos rendezvény ünnepélyes megnyitóján Csernicskó István, az egyetem rektora és a projekt vezető kutatója hangsúlyozta: a nyelvi akadálymentesítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden állampolgár számára biztosított az információhoz jutás és a nyelvhasználat egyenlő joga. Mint fogalmazott, egy ország demokratikus fejlődésének fontos mércéje az, miként viszonyul a kisebbségekhez, s az anyanyelvhasználat biztosítása nem csupán kulturális, hanem jogállami kérdés is. Hozzátette: ha ezek a jogok érvényesülnek, erősödik az államba vetett bizalom, és a különböző közösségek valóban otthon érezhetik magukat.
Csernicskó István külön kitért arra is, hogy Ukrajnában a 2017-ben elfogadott jogszabályok jelentősen beszűkítették a kisebbségek nyelvi jogait, az oktatásban és a sajtó területén egyaránt. Bár 2022-től részleges pozitív változások történtek, a szakember szerint sokan már nem élnek az újra megnyílt lehetőségekkel. Ugyanakkor az önkormányzatok számára adott a lehetőség, hogy többnyelvű dokumentumokat, határozatokat tegyenek közzé, és anyanyelven is fogadják a lakosság beadványait. A rektor emlékeztetett: az Európa Tanács szakértői jelentései továbbra is hiányosságokat állapítanak meg a kisebbségi nyelvhasználat érvényesülésében.
Tóth Tünde, a Kárpátaljai Magyar Egyetemért Jótékonysági Alapítvány igazgatója rámutatott: a projekt egyik legfőbb célja a nyelvhasználat széles körű biztosítása és a különböző nyelvi közösségek integrációjának elősegítése. Beregszász példáján keresztül mutatta be, milyen eredményeket sikerült elérni a többnyelvűség gyakorlati meghonosításában. Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviseletében hangsúlyozta: egy kétnyelvű tábla, hivatalos felirat vagy tájékoztató sokszor többet jelent egyszerű fordításnál – biztonságérzetet és méltóságot ad az embereknek.
A konferencián videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő, aki az anyanyelv identitásformáló erejére hívta fel a figyelmet. Seszták Oszkár, a Tisza Európai Területi Társulás elnöke ismertette azokat a programokat, amelyekkel a háború kitörése óta az Ukrajnából érkező állampolgárok beilleszkedését segítik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A kétnyelvű feliratok és az önkéntes tolmácsok bevonása különösen hasznosnak bizonyult. Hires-László Kornélia, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője előadásában kitért arra is, hogy a többnyelvűség gazdasági előnyt jelent: a vásárlók nagyobb bizalommal fordulnak azok felé az intézmények és szolgáltatók felé, amelyek anyanyelvükön szólítják meg őket.
A megnyitót díjátadás követte, amelynek során több intézményt és vállalkozást jutalmaztak a többnyelvű kommunikáció előmozdításáért. A szakmai program plenáris előadásokkal és szekcióülésekkel folytatódott, a második napon pedig párhuzamos műhelyekben vitatták meg a gyakorlati megoldásokat.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Program keretében valósult meg.
-ardai-
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
