Nyelvi akadálymentesítés a határmenti régióban - Nyílt nap a Rákóczi Főiskolán

A nyelvi akadálymentesítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindenki számára egyenlő hozzáférést és esélyt biztosítanak a nyelvhasználat és az információhoz jutás terén. Ezzel hozzájárulunk egy ország demokratikus fejlődéséhez, s ahhoz, hogy a kisebbségek otthon érezzék magukat, a többségi nemzet képviselői pedig jobban megértsék a más nyelvet beszélő polgártársaik törekvéseit, hangzott el azon a konferencián, amelyet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartottak. A nyílt nap lebonyolításával a szervezők célul tűzték ki, hogy bemutassák, milyen eredményeket sikerült elérni a HUSKROUA Language APL Határon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben nemzetközi együttműködési projekt keretében, s milyen feladatokat kell megoldaniuk annak lezárásáig.

A projektben társpartnerként vesz részt a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány. Vezetője, Tóth Tünde, köszöntőjében elmondta, hogy a projekt egyik legfőbb célja a nyelvhasználat széleskörű biztosítása, a különböző nyelveken beszélők integrációjának elősegítése, valamint az, hogy választ adjanak a hétköznapok kommunikációja során felmerülő kihívásokra. A projektmenedzser példákon mutatta be, hogy Beregszászon, amely az elmúlt évtizedek során igazi multikulturális közeggé vált, milyen eredményeket értek el a többnyelvűség meghonosítása terén, s milyen munka vár az itt élőkre az elkövetkező időkben.

A nyelvi akadálymentesítés – legyen szó egy kétnyelvű tábláról, feliratról, tájékoztatóról, vagy arról, hogy anyanyelvünkön fordulhatunk ügyes-bajos dolgainkkal a különböző hivatalnokokhoz – könnyebbé teszi a mindennapi életet, fogalmazott Csernicskó István, a projekt vezető kutatója, a főiskola rektora. Ha ezek a jogok érvényesülnek, akkor erősebbé válik a jogállamiság intézménye, mélyebb szintűek a demokratizálódási folyamatok.

Ukrajnában a 2017-ben meghozott törvények nyomán jelentősen szűkültek a kisebbségek nyelvi jogai, az oktatástól kezdve egészen a sajtóig, mutatott rá az előadó. 2022-ben történt egyfajta pozitív visszarendeződés, ám félő, hogy ezekkel a lehetőségekkel a régi beidegződések miatt már sokkal kevesebben élnek. Pedig az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy a különböző dokumentumokat, rendeleteket lefordítsák és közzé tegyék a kisebbségek nyelvén. A beadványokat az állampolgárok anyanyelvükön is benyújthatják. Elvárás, hogy a különböző hivatalokban többnyelven tudó, értő munkatársakat kell alkalmazni, s a különböző rendezvényeken csak bizonyos esetekben szükséges a kétnyelvűség biztosítása. Csernicskó István beszámolt az Európa Tanács szakértőinek országjelentéseiről, amely még a legutóbb is úgy értékelte, hogy országunkban a kisebbségi nyelvhasználat az élet számos területén nem a megfelelő szinten és módon érvényesül.

Seszták Oszkár, a projekt fő partnerének, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás elnöke beszámolt róla, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kitörése óta a nyelvi akadálymentesítés terén milyen projekteket valósítottak meg, amelyek mindegyike a velünk szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe érkező, huzamosabb ideig ott tartózkodó vagy csak átutazó ukrán állampolgárok tájékozódását könnyítette meg. A kétnyelvű táblák kihelyezése, valamint az ukrán nyelvet bíró önkéntesek bevonása a program fontos részét képezte.

Nem is gondoltuk volna, hogy a Kisebbségi nyelvi jogok Romániában című kézikönyv, amely konkrét kérdésekre adott válaszok révén világítja meg a témát, mennyire népszerű lesz a lakosság körében, számolt be Egri Anett, az Identitás Alapítvány munkatársa, aki online csatlakozott a konferenciához. A szakember elmondta, hogy díjazzák azokat az intézményeket, amelyek elől járnak és példát mutatnak a sokszínű mindennapi nyelvhasználat terén. Alapítványuk emellett segítséget nyújt mindazoknak, akiknek mostanáig csak egynyelvű weblapjuk volt. Hiszünk abban, hogy a többnyelvűség olyan kincs, ami a többségi nemzetet is gazdagítja, mondta Egri Anett.

A többnyelvűség alkalmazása a gazdasági szférában hatalmas versenyelőnyt jelent, mutatott rá előadásában Hires-László Kornélia, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője. Nemzetközi felmérések bizonyítják, hogy a polgárok döntő többsége a legszívesebben anyanyelvén vásárol. A vevők hálásak a többnyelvű kereskedelmi tájékoztatókért, bizalommal fordulnak az ilyen intézmények felé. A kutató beszámolt róla, hogy intézetük több mint húsz kárpátaljai iskolával kötött megállapodást arról, hogy segítenek nekik többnyelvű tábláik, valamint tájékoztató anyagaik elkészítésében.

Szabóné Cap Andrea, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás igazgatója számos kisvárdai példán mutatta be, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében miként működik a nyelvi akadálymentesítés. Megtudtuk, hogy a város egyik iskolájában kétnyelvű – ukrán-magyar – képzés folyik, s hogy a legtöbb intézményben – kórházakban, kormányablakoknál, vasút- és buszállomásokon, vendéglátó létesítményekben és üzletekben – a vezetők igyekeznek olyan munkatársakat alkalmazni, akik beszélik az ukrán nyelvet. Továbbá folyamatosan helyezik ki azokat a matricákat, amelyek jelzik, hogy a szóban forgó helyen beszélnek ukránul.

Anatolij Vaszilecsko ungvári ügyvéd előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírósági ügyek intézésénél nagy előrelépés lenne, ha létrehoznának egy olyan intézményt, amely biztosítaná a szakavatott tolmácsokat és fordítókat az ilyen esetekben, s a nyomozók, bírók nem csupán a kérdéses nyelvet jól beszélő egyének tudására szorítkoznának.

Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyelvi akadálymentesítés egy olyan fontos területe az életünknek, amely biztosítja a demokratikus folyamatok megerősítését, az európai integráció elmélyítését.

Feladatunk továbbra is akad bőven, emlékeztetett rá Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola elnöke. Az elmúlt években hiába bővültek nyelvi jogaink, ezeknek érvényt kell szerezni. Furcsa és érthetetlen, hogy a parlament által elfogadott kisebbségi nyelvi jogok csak akkor érvényesülhetnek, ha azt az illető önkormányzati társulás képviselői újra megszavazzák. Ilyen például a többnyelvű űrlapok nyomtatása vagy a határozatok lefordítása a kisebbség nyelvére, illetve az, hogy a tisztviselők beszéljék nyelvünket a különböző ügyek intézésekor. Ebben a vonatkozásban olyan kárpátaljai önkormányzatok tudnak könnyen előre lépni, ahol a képviselők többsége magyar. Mindamellett a civilkurázsi megléte is fontos. Tehát az, hogy az öntudatos egyének ügyeik intézésekor éljenek a törvény nyújtotta lehetőségekkel. Az elnök asszony jóleső érzéssel nyugtázta, hogy a régióban több helyen is követték példájukat, s matricák kihelyezésével jelzik, hogy az érintett intézményben, üzletben beszélnek a kisebbségek nyelvén. Ugyanez vonatkozik a különböző nyelvtanfolyamok indítására, melyben a főiskola égisze alatt működő intézmények szintén elől járnak.

Kovács Elemér 
 

---

 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek