Sok esetben a mai napig tisztázatlan kérdések övezik az utóbbi évtizedekben elkövetett európai merényleteket, amelyek célpontjai vezető politikusok voltak. Akadt közöttük hivatalban levő kormányfő, egyházfő és korábban meghatározó szerepet játszó államférfi is; aki túlélte a támadást, szinte kizárólag a szerencsének köszönhette.
Elrablása és meggyilkolása idején éppen nem volt miniszterelnök
Aldo Moro olasz kereszténydemokrata politikus
(Maglie, 1916. szeptember 23. – Róma, 1978. május 9.), ám az ellene elkövetett merénylet idején is befolyásos politikai szereplő volt, aki már kétszer töltötte be Olaszországban a kormányfői posztot.
A vérszomjas Vörös Brigádok és a passzív Róma
A Vörös Brigádok nevű olasz szélsőbaloldali terrorszervezet 1978. március 16-án rabolta el a Morót, akit 55 napig tartottak fogva, ez idő alatt a Vörös Brigádok titkos tárgyaláson halálra ítélték, majd életéért cserébe a hatóságoktól 16 fogságban lévő társuk szabadon bocsátását követelték. Aldo Moro holttestét Róma belvárosában, egy parkoló autó csomagtartójában találták meg 1978. május 9-én.
Az olasz kormány – bár a titkosszolgálat rendelkezett információkkal a politikus hollétéről –
a mai napig nem tisztázott okok miatt az ügyben teljes passzivitást tanúsított,
a család emiatt nem engedélyezte, hogy az állam képviseletében bárki részt vegyen a temetésen.
A politikus elleni merénylet megrázta Európát, amely a világháború óta eltelt, viszonylag békésebb időszakban hosszú ideje nem szembesült hasonló esetekkel.
Marxtól Agcáig
A terrorszervezet és a Szovjetunió, valamint a szocialista országok titkosszolgálatai közötti kapcsolatok épp úgy a homályban maradtak, mint a II. János Pál pápa (Wadowice, 1920. május 18. – Róma, 2005. április 2.) elleni, 1981. május 13-án a vatikáni Szent Péter téren elkövetett merénylet Moszkvába és a bolgár titkosszolgálathoz is elvezető szálai.
II. János Pál pápára, miközben a térre lépett, Mehmet Ali Agca török bérgyilkos nyitott tüzet. (Szintén Ali Agca volt az, aki 1979. február 1-jén meggyilkolta Abdi İpekci újságírót.)
A pápát két golyó találta el, II. János Pál súlyos vérveszteséget szenvedett.
Agcát azonnal elfogták, majd egy olasz bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. A pápa később megbocsátotta Agcának a merényletet.
Agca azt állította, hogy a kommunista bolgár kormány által fizetett Marxista Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFSZ) tagjaként két hónapos kiképzésben részesült Szíriában. A PFSZ ezt tagadta.
A Vaslady csak leporolta magát
Nem hiába hívták Vasladynek: valóságos vérfürdőt élt túl Margaret Thatcher (Grantham, 1925. október 13. – London, 2013. április 8.) a brightoni Grand Hotelben, ahol
egy bombamerénylet 1984 októberében 5 halottat és 34 sebesültet követelt.
Az IRA ír terrorszervezet robbanása idején Margaret Thatcher brit miniszterelnök is a Grand Hotelben tartózkodott.
Amikor a bomba felrobbant, több emeletnyi lyukat hasított a 120 éves épületbe, amelyben a miniszterelnök és kabinetje tartózkodott. Egyik parlamenti képviselője, Sir Anthony Berry meghalt a pusztító bombatámadásban. További hárman meghaltak, harmincan megsebesültek.
A miniszterelnök sértetlenül megúszta a támadást.
Egyetlen lövéssel
Kevésbé volt szerencsés Olof Palme svéd politikus (Stockholm, 1927. január 30. – Stockholm, 1986. február 28.), aki kormányfőként áldozatul esett egy fegyveres merényletnek.
Palme, aki 1982. október 8-tól volt Svédország miniszterelnöke, egyetlen, ám
halálos lövést kapott, miközben feleségével, Lisbeth Palméval hazafelé sétált a moziból Stockholm központi, Sveavägen nevű utcáján.
Lisbeth Palme a merénylő által leadott egy második lövéstől könnyebben megsebesült. A házaspárnak nem voltak testőrei.
A szociáldemokrata politikus tevékenysége megosztotta a társadalmat. Határozottan támogatta Fidel Castro Kubáját és Salvador Allende chilei elnököt, ám elítélte a Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai bevonulását, a Prágai tavasz leverését. 1972-ben, amikor az Amerikai Egyesült Államok a vietnami háborúban karácsonykor hatalmas bombatámadást indított Hanoi ellen, Palme ezt a nácik bűneihez hasonlította. A dél-afrikai kérdésben is éles ellentétbe került például Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel és Ronald Reagan amerikai elnökkel. Különösen aktív támogató politikát folytatott a fejlődő országok irányába.
A tragédia megrázta a svéd közvéleményt, különösen, hogy az elkövetőt nem sikerült elfogni, illetve elítélni. 2020-ban a svéd hatóságok bejelentették, hogy megvan Palme gyilkosa. A gyilkossággal megalapozottan gyanúsítható személyként Stig Engströmöt nevezték meg, aki viszont 2000-ben öngyilkos lett. A nyomozást, ami majdnem százezer embert érintett, a svéd hatóságok lezárták.
A Dubcek-rejtély
Hasonlóképpen számos elvarratlan szál és kapcsolódik a prágai tavasz vezéralakja, Alexander Dubcek (Zayugróc, 1921. november 27. – Prága, 1992. november 7.) gyanús autóbalesetéhez.
A szlovák politikus, aki rövid ideig Csehszlovákia vezetője (1968–1969) és a prágai tavasz kulcsfigurája volt, történelmi esélyt jelentett volna a Trianonban létrehozott, majd a 2. világháború után újra visszaállított csehszlovák állam szétesése után 1993-ban megalakult szlovák állam számára.
Sokan egyértelműnek tartották ugyanis, hogy ha túlélte volna a sokak által merényletként emelgetett 1992-es prágai autóbalesetet,
minden kétséget kizárva ő lehetett volna Szlovákia első államelnöke.
Hazai népszerűsége mellett ugyanis széleskörű nemzetközi tekintélynek is örvendett.
A cseh és a szlovák állam unióját támogató Dubcek 1992. november 7-én halt meg, egy néhány héttel korábban történt autóbalesetben elszenvedett sérülései következtében. A baleset szeptember 1-jén történt. A politikus ügyében a cseh hatóságok folytatták le a nyomozást.
Mi volt az aktatáskában?
Mint arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, az ügyet 1993 márciusában hirtelen lezárták azzal, hogy baleset történt, Ján Rezník gépkocsivezetőt egyévi szabadságvesztésre ítélték, s mellékbüntetésként két és fél évre eltiltották a vezetéstől. Jaroslav Volf, a szlovák szociáldemokraták (SDSS) elnöke 1999-ben bejelentette, hogy pártja perújrafelvételt kért és a nyomozás újbóli lefolytatását kezdeményezte.
Az újabb eljárás azt állapította meg, hogy a haláleset az esős időben túl nagy sebességgel történő vezetés miatt, a csúszós úttest okán következett be. Dubcek fia, Pavol Dubcek azonban kijelentette: továbbra is szkeptikus maradt, hiszen szerinte még mindig sok dolog „nem világos” apja halálával kapcsolatban. A szlovák közvélemény jelentős része is osztja ezeket a kételyeket. Bár az utóbbi időben számos forrás „összeesküvés-elméletként” kezeli a Dubcek halálával kapcsolatos kételyeket, elgondolkodtató, hogy a gépkocsivezető,
Ján Rezník a kommunista titkosrendőrség ügynöke volt.
A balesetet köbvetően Dubcek és sofőrje 15–20 méterre feküdt a gépkocsi előtt, de csak a hátsó ablak volt betörve, s az ajtók is zárva voltak. A gépkocsivezető, aki csak könnyebb fejsérülést és állítólag agyrázkódást szenvedett, a helyszínre érkező rendőröknek személyesen adta át Dubcek irattáskáját– olvashattuk az eset kapcsán. Mint azt Ľubos Jurík: Egy évszázadnál hosszabb év – Alexander Dubcek élettörténete című műve is kiemeli, ahogy egy, a könyvről szóló hazai kritika is összefoglalja: „ugyanez a Ján Rezník volt az egyike azoknak az ügynököknek, akik 1990 elején elvitték az Állambiztonsági Hivatal iratait a trencséni Tiso-villából. Az is különös, hogy sehol sem találták meg Dubcek kényes dokumentumokat – például az Oroszországi Föderáció alkotmánybíróságára szóló meghívóját – tartalmazó aktatáskáját. Azazhogy az aktatáska megkerült, a nyomozótisztek vitték el, azonban sohasem került vissza Dubcekhez, illetve családjához. Bizonyára olyan dokumentumokat tartalmazott, melyek érdekelhették a titkosszolgálatokat, különösen a KGB-t ” - közölte a hirado.hu.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
