Joe Biden amerikai elnök vasárnap engedélyt adott arra, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszország területén belüli célpontokra is bevethessen – közölte vasárnap este a New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A lap tudomása szerint a mintegy 190 mérföld hatótávolságú ATACMS rakéták bevetését engedélyezte az amerikai elnök a kurszki régióban az észak-koreai csapatok oroszországi megjelenése miatt. A döntést nagy jelentőségű változásnak nevezi a cikk az amerikai hozzáállásban, két hónappal Joe Biden távozása és Donald Trump megválasztott elnök érkezése előtt; utóbbi az ukránoknak nyújtott támogatások csökkentését helyezte kilátásba.
A lap hosszú cikkének lényege az, hogy
A KOCKÁZATOS DÖNTÉS MEGOSZTOTTA JOE BIDEN TANÁCSADÓIT IS, DE ANNAK MEGSZÜLETÉSE UTÁN MÁR VÁRHATÓAN A KÖVETKEZŐ NAPOKBAN BEVETIK AZ UKRÁNOK AZ ELSŐ ATACMS RAKÉTÁKAT A KURSZKI RÉGIÓBAN OROSZ ÉS ÉSZAK-KOREAI CÉLPONTOK ELLEN, CSAK ITT ENGEDÉLYEZTE UGYANIS AZOK HASZNÁLATÁT AZ ELNÖK.
A cikk háttérinformációi szerint Biden végül azért engedélyezte az ATACMS rakéták bevetését az adott térségben, hogy orosz földön megvédhessék magukat az ukrán erők, és közben üzenjenek az észak-koreai rezsimnek is, hogy ne küldjenek további katonákat. Emellett az is lényeges szempont volt az amerikai döntésben, hogy így minél jobb tárgyalási pozíciót tudjanak biztosítani az ukránoknak egy majdani orosz-ukrán béketárgyalás során.
Amerikai hírszerzési információk szerint ugyanis mintegy 50 ezer főből álló orosz és észak-koreai csapat tervezi visszavenni az augusztusban az ukránok által elfoglalt orosz területet. Ha ez sikerülne, akkor a későbbi tárgyalásokon Ukrajna kevés területi cserealapot tudna felajánlani az oroszoknak, hogy más ukrán területeket esetleg visszakaphasson.
Az amerikai ATACMS rakéták bevetésének engedélyezése fontos fejlemény azért is, mert erre az iránymutatásra vártak a britek és a franciák is, akik korábban már adtak Storm Shadow és SCALP típusú rakétákat az ukránoknak a krími támadások segítéséhez.
A mostani amerikai döntés előtt Biden tanácsadóinak és a Pentagon tisztviselőinek egy része attól tartott, hogy az amerikai ATACMS rakéták bevetésének engedélyezése miatt Oroszország esetleg megtorló lépéseket, akár szabotázs akciókat hajt végre amerikai, vagy európai célpontok, kritikus infrastruktúrák ellen. Biden azonban a szempontok mérlegelése után arra a következtetésre jutott, hogy nagyobb a potenciális haszna az ATACMS rakéták bevetésének a kurzski régióban, mint amennyi háborús eszkalációs kockázattal járnak.
A nagy hatótávolságú rakéták bevethetőségét már hónapok óta kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Joe Biden amerikai elnöktől, illetve az amerikai katonai vezetésről, de utóbbiak eddig rendre elzárkóztak ettől. Korábban csak Harkiv védelmére engedélyezték az amerikaiak az ukránoknak a rövidebb, mintegy 50 mérföldes hatótávolságú HIMARS rakéták bevetését.
Bár a friss döntés nagy jelentőségű, de ezzel együtt fontos azt is hozzátenni: amerikai tisztviselők szerint
A MOSTANI DÖNTÉS NEM FOGJA ALAPVETŐEN MEGVÁLTOZTATNI A HÁBORÚ MENETÉT.
Az egyik célja azonban az, hogy üzenetet küldjenek Észak-Koreának: erőik sebezhetőek, és ne küldjenek többet belőlük.
Az ukrán hadsereg az ATACMS rakétákkal mélyen Oroszország belsejében támadhat csapatkoncentrációkat, haditechnikai eszközöket, logisztikai csomópontokat és lőszerraktárakat. Ez lehetővé teheti számukra, hogy tompítsák egy esetleges orosz-észak-koreai támadás hatékonyságát.
A friss döntés kapcsán egy ukrán katonai forrás azt mondta a lapnak:
Reméljük, hogy ezzel a lépéssel hatékonyabban tudjuk védeni erőinket és területeinket.
A vasárnapi döntés közvetlen előzményeként hajnalban a háború kitörése óta az egyik legsúlyosabb tömeges légicsapást hajtotta végre Oroszország Ukrajnában rengeteg célpont ellen - közölte a portfolio.hu.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
