Az ukrán állampolgárok több mint 55 százaléka úgy véli, hogy a demokrácia a legkívánatosabb államforma az ország számára – derül ki a Razumkov Központ szociológiai szolgálatának legfrissebb kutatásából, közölte az Ukrinform.
Az eredményeket Mihajlo Miscsenko, a központ szociológiai szolgálatának igazgatóhelyettese ismertette.
Elmondása szerint a teljes körű háború kezdete után nőtt azok aránya, akik a demokráciát tartják a legjobb berendezkedésnek: 2021 júniusában ez 54% volt, 2025 szeptemberében 66%-ra emelkedett, majd 2025 novemberére 55,5%-ra mérséklődött, vagyis nagyjából visszatért a háború előtti szintre.
A megkérdezettek többsége továbbra is úgy gondolja, hogy
a demokratikus politikai rendszer jó Ukrajna számára: 2017-ben ez az arány 86,5%, 2025 novemberében pedig 87% volt.
Csökkent viszont azok aránya, akik pozitívan értékelik az olyan rendszert, ahol erős vezető irányít, aki nem függ a parlamenttől és a választásoktól: ez 2017-ben még 80% volt, 2025-re 60%-ra esett vissza.
Ugyanakkor nőtt azok aránya, akik jónak tartanak egy katonai vezetésű rendszert: 2017-ben 12%, 2025-ben már 40% gondolkodik így.
Közülük 83% a demokratikus rendszert is jónak tartja. A kutatók szerint háborús körülmények között a „katonai vezetés” sokak számára inkább a demokrácia védelmének eszköze, nem pedig annak alternatívája.
Hasonló arány figyelhető meg az erős vezető modell esetében is: azok 83%-a, akik ezt támogatják, a demokratikus politikai rendszert is jónak tartja.
A felmérés szerint 2025-ben a válaszadók 49%-a úgy véli, hogy csak a választott demokrácia, a jogállamiság és a független igazságszolgáltatás képes rendet biztosítani. 2024 márciusában ez az arány 42% volt.
Enyhén nőtt azok aránya is, akik a demokratikus eljárások és az „erős kéz” politikájának kombinációját tartják kívánatosnak: 2024-ben 23%, 2025-ben 27%.
Ezzel párhuzamosan csökkent azok aránya, akik szerint minden hatalmat és felelősséget egy erős politikai vezetőnek és pártjának kellene kézbe vennie: 2024-ben 19%, 2025-ben 15,5%.
A szabadság és az anyagi jólét közötti választáskor a válaszadók 47%-a a szabadságot részesíti előnyben, 30% az anyagi biztonságot. 2010-ben ezek az arányok 32% és 30%, 2021-ben pedig 43% és 31% voltak.
A szabadság és a biztonság közötti választásnál viszont valamivel többen a biztonságot helyezik előtérbe: 39% hajlandó lenne bizonyos jogokról és szabadságjogokról lemondani a biztonság érdekében, míg 33% a szabadságot választja.
A kutatás szerint minél alacsonyabb a válaszadók életszínvonala, annál inkább a biztonságot részesítik előnyben. Azok körében, akik „éppen csak kijönnek a jövedelmükből”, 39% a biztonságot, 27% a szabadságot választja, míg a jobb anyagi helyzetben élők között ez az arány 32% és 38%.
A harci cselekményekben részt vett válaszadók jóval gyakrabban a szabadságot választják a biztonsággal szemben (47,5% a 31%-kal szemben), illetve a szabadságot a jóléttel szemben is (60% a 26%-kal szemben).
A közvélemény-kutatást 2025. november 11–18. között végezték a Konrad-Adenauer-Stiftung ukrajnai képviseletének támogatásával.
A face-to-face módszerrel végzett felmérést Ukrajna teljes, kormány által ellenőrzött területén bonyolították le – az aktív harci cselekmények helyszíneinek kivételével. Összesen 2008, 18 év feletti személyt kérdeztek meg.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A rendkívüli intézkedések legalább augusztus 2-ig maradnak érvényben, miközben a kormány már a rendszer átalakításán is dolgozik.
"Mindez komoly kockázatot jelent Ukrajna számára" - állapította meg az elnök.
Az izraeli döntés egyértelmű jelzés más kormányok hajóüzemeltetői és a biztosítótársaságok számára, és bizonyítja Ukrajna jogi és diplomáciai lépéseinek hatékonyságát.
Munkácson végső búcsút vettek Budkai Petrótól, aki 568 napig eltűntként szerepelt.
A rendőrök lövésekkel állítottak meg egy agresszív kamionsofőrt Kárpátalja bejáratánál. A férfi ráhajtott a rendőrökre és menekülni próbált.
A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.
Az ukránok továbbra is 4,32 hrivnyát fognak fizetni kilowattóránként.
A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.
A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.
Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.
