KMISZ: az ukránok szerint a korrupció a legnagyobb veszély. Fotó: Kárpátinfo.net
KMISZ: az ukránok szerint a korrupció a legnagyobb veszély. Fotó: Kárpátinfo.net
 / Közélet

Az ukránok több mint fele szerint a korrupció nagyobb veszélyt jelent Ukrajna fejlődésére, mint az Oroszország által indított háború – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) friss felméréséből.

A kutatás eredményeit az RBC-Ukrajina ismertette. 

A felmérés során 2026 februárjában nyílt kérdés formájában arról kérdezték a válaszadókat, hogy szerintük melyek a legnagyobb kihívások Ukrajna és az ukrán társadalom számára.

Az „előzetes válaszlehetőségek nélküli” kérdésre a megkérdezettek 65 százaléka a háborút nevezte meg a legfőbb problémának, míg 29 százalék a korrupciót említette. Ez azt mutatja, hogy spontán módon az emberek elsősorban továbbra is a háborúval és annak következményeivel kapcsolatos nehézségeket érzik meghatározónak.

A KMISZ ugyanakkor megismételte a 2024 májusában feltett kérdést is, amelyben arra kellett választ adniuk a résztvevőknek, hogy a korrupció vagy az orosz katonai agresszió jelenti-e a nagyobb fenyegetést az ország számára.

Ebben az összehasonlításban a válaszadók 54 százaléka a korrupciót nevezte meg nagyobb veszélyforrásként. Az orosz agressziót 39 százalék tartotta súlyosabb fenyegetésnek, míg 7 százalék nem tudott dönteni.

A szociológusok szerint a tavalyi adatokhoz képest csökkent a bizonytalanok aránya, miközben valamivel többen választották a két konkrét válasz egyikét.

A KMISZ szakértői szerint az eredmények azt mutatják, hogy amikor a közvélemény figyelmét közvetlenül a korrupció és a háború közötti választásra irányítják, akkor a korrupció kerül előtérbe mint legsúlyosabb probléma.

A kutatásból az is kiderült, hogy az ukránok több mint 60 százaléka továbbra is hisz abban, hogy Ukrajna tíz éven belül virágzó, az Európai Unióhoz tartozó országgá válhat.

A felmérés ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az ukránok mintegy egyharmada nem bízik Volodimir Zelenszkij elnökben. A bizalmatlanság leggyakoribb oka nem a jelenlegi eseményekhez kötődik: a válaszadók 40 százaléka szerint szkepticizmusuk még 2022 előtt, egyeseknél már 2019 előtt kialakult.