Németország és Franciaország egy köztes státuszt javasol Ukrajnának az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában – számolt be róla a Financial Times. A tervezet szerint Kijev részleges integrációt kapna, azonban a teljes jogú tagsághoz kapcsolódó kulcsfontosságú jogosultságok nélkül.
Az Unian közlése szerint a lap információi alapján úgynevezett „szimbolikus” kedvezményekről van szó, amelyek az uniós csatlakozás előtti időszakra vonatkoznának. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna nem férne hozzá az EU fő pénzügyi programjaihoz, és nem rendelkezne szavazati joggal a döntéshozatal során.
Berlin az úgynevezett „társult tagság” modelljét támogatja, amely lehetővé tenné, hogy Ukrajna részt vegyen az uniós vezetők találkozóin, ugyanakkor nem lenne befolyása a döntésekre, és nem kapna automatikus hozzáférést az uniós költségvetéshez.
Párizs ezzel párhuzamosan egy „integrált állam” státuszt javasol, amely szintén késleltetné a hozzáférést a kulcsfontosságú alapokhoz, például a mezőgazdasági támogatásokhoz.
A tervek eltérnek Kijev elvárásaitól
Ukrajna vezetése ennél gyorsabb csatlakozásban reménykedik. Volodimir Zelenszkij korábban kijelentette, hogy az ország már 2027-re az EU tagjává kíván válni, és ezt a jövőbeli békemegállapodás egyik alapvető elemének tekinti.
Ezzel szemben az Európai Unió legnagyobb országai óvatosabb álláspontot képviselnek, tartva a gyors bővítés politikai és gazdasági következményeitől.
A korlátozások ellenére a francia és német javaslat fokozatos integrációt is tartalmaz. Ukrajna bekapcsolódhatna bizonyos uniós programokba, például az Erasmus+ oktatási és befektetési kezdeményezésbe.
Felmerült az is, hogy részben alkalmaznák a kölcsönös védelmi rendelkezéseket, ami Kijev számára fontos biztonsági garanciát jelenthet.
Ukrán tisztviselők nem hivatalosan „árnyék-tagságnak” nevezik ezt a modellt, elismerve, hogy kompromisszumos megoldás lehet, ugyanakkor nem helyettesíti a teljes jogú uniós tagságot.
További fejlemények az EU-bővítés kapcsán
A nemzetközi helyzet változásával egyre több ország tekint az Európai Unióra biztonsági garanciaként. A Politico beszámolója szerint egyes államok már nem elsősorban gazdasági okokból, hanem a biztonság növelése érdekében szeretnének csatlakozni.
Ez akár azt is eredményezheti, hogy új jelentkezők előrébb kerülnek a csatlakozási folyamatban, ami Ukrajna számára további kihívást jelenthet.
Nemrég Marta Kos, az EU bővítési biztosa kijelentette, hogy Ukrajna 2027-ig történő csatlakozása nem reális. Eközben Antonio Tajani olasz külügyminiszter hangsúlyozta: Olaszország támogatja Ukrajna EU-tagságát, ugyanakkor a csatlakozási sorban jelenleg a balkáni országok állnak az élen.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
