Svédország és Finnország teljesítette azokat a vállalásokat, amelyeket a NATO-csatlakozásuk kapcsán Törökországnak tett, különös tekintettel Ankarának a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos aggályaira - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Isztambulban, a Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón.
Stoltenberg aláhúzta: Stockholm és Helsinki fokozta együttműködését Törökországgal a terrorizmus elleni harc terén, és tartós mechanizmus jött létre. Példaként említette, hogy Svédország új törvényeket is életbe léptetett ennek érdekében.
A NATO-főtitkár többször leszögezte: most már eljött az idő, hogy Svédország és Finnország a közeljövőben a szövetség teljes jogú tagja legyen. Nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időben lezárjuk a csatlakozásukat - hangoztatta.
Ankara azzal vádolja Svédországot és Finnországot, hogy a török vezetés által terroristáknak tartott csoportokat támogatnak, többek között a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). A PKK-t az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek nyilvánította.
Cavusoglu a sajtótájékoztatón azt nehezményezte, hogy - szerinte - Svédország és Finnország még nem hajtotta végre minden pontját teljesen annak a háromoldalú memorandumnak, amelyet júniusban írtak alá a terrorizmus elleni harc ügyében. Azt hangoztatta, hogy Ankara konkrét lépéseket szeretne látni.
A török diplomácia vezetője ugyanakkor elismerte, hogy az új svéd kormány eltökéltebb a memorandum teljesítését illetően. Jelezte egyúttal: Recep Tayyip Erdogan török elnök november 8-án Ankarában fogadja Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt.
Stoltenberg, aki háromnapos hivatalosra látogatásra érkezett csütörtökön Törökországba, pénteken Erdogannal is találkozik Isztambulban.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
