Putyin kétségbeesett lépésre készülhet, kijelölte az európai célpontokat

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Lengyel hírszerzési források szerint Oroszország olyan célzott provokációt tervezhet a NATO keleti szárnyán – akár Lengyelország, akár a balti államok ellen –, amellyel nyílt háború nélkül is sikerülhetne megrendíteni a szövetség egységét. Emellett a Kreml aláásná Ukrajna nyugati támogatását is, viszont a litván hírszerzés szerint nincsenek egyértelmű információk arról, hogy Moszkva hibrid támadásra vagy hamis zászlós hadműveletre készülne.

Lengyel hírszerzési információk szerint Oroszország célzott provokációt készíthet elő a NATO keleti szárnyán lévő tagállamok, elsősorban a balti államok és Lengyelország ellen.

Lengyel tisztviselők és a NATO egyik nagykövete olyan forgatókönyvre figyelmeztet, amelyekkel Moszkva tudatosan fokozná a feszültséget, anélkül, hogy háborút indítana.

Európai politikusok már korábban is arra hívták fel a figyelmet, hogy a Kreml megtámadhat egy NATO-tagállamot, vagy úgynevezett hamis zászlós akciót kezdeményezhet.

Ennek lényege, hogy egy támadással provokálják az érintett államot, majd egy másikra fogják, hogy ezzel ürügyet teremtsenek a beavatkozásra. Emiatt a legveszélyeztetettebb célpontnak a balti államok, Észtország, Lettország és Litvánia számít, de más források arra utalnak, hogy Lengyelország is célpontja lehet egy esetleges orosz provokációnak.

Egy ilyen provokációval Oroszország a feszültség fokozására törekedne, hogy a Nyugatot Ukrajna támogatásának feladására kényszerítse.

Az egyik forrás lehetséges forgatókönyvként a kritikus infrastruktúra, például az áramszolgáltató intézmények elleni dróntámadásról vagy szimulált légicsapásokról írt, amelyek arra kényszerítenék Lengyelországot, hogy aktiválja légvédelmét. Legszélsőségesebb esetként pedig egy hibrid támadást sem tartanak kizártnak a határ menti régiókban.

Oroszország a NATO határait feszegeti

Lengyelország emiatt aggódva figyeli az eseményeket, Pawel Szota, a lengyel hírszerzés vezetője a Rzeczpospolitának adott interjúban közölte: „Látható, mi történik Ukrajnában, és hogy a háború jelenleg nem alakul jól Oroszország számára.” Ez pedig növeli annak veszélyét, hogy Moszkva „tovább fokozhatja a helyzetet”. Az Onet beszámolója szerint az Egyesült Államok a vezérkari főnökökkel tartott találkozón újabb orosz tervekről tájékoztatott, amelyek a NATO keleti szárnya elleni támadásra irányulnak, és nem kizárt, hogy Lengyelország is érintett lehet.

Pawel Szota arra figyelmeztetett, hogy Oroszország rendszeresen átlépi a vörös vonalakat, hogy próbára tegye az észak-atlanti szövetséget. „Az ilyen provokációk alacsony költségűek, a NATO viszont elsősorban politikai jellegű választ ad, amely további eszkalációra ösztönöz” − mondta a lengyel hírszerzés vezetője. Közölte, hogy egy balti államok ellen intézett támadás úgy nézne ki, hogy a régióban „zöld emberkék” tűnnének fel. Ezzel arra utalt, amikor jelzés nélküli orosz katonák jelentek meg 2014-ben a Krím félszigeten.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az amerikai CBS Newsnak azt nyilatkozta, hogy

a Nyugatnak világossá kell tennie Vlagyimir Putyin számára: „Tudjuk, mire készül, és a NATO minden talpalatnyi földjét megvédenénk.” A német légierő parancsnoka ugyanezt hangsúlyozta egy korábbi interjúban.

Több forgatókönyv is elképzelhető, de mindenképpen Moszkva járna jól

Egy másik lehetséges forgatókönyvet a lengyel titkosszolgálat informátora vázolt fel, eszerint egy provokáció abból is állhatna, hogy orosz vagy belarusz alakulatok lépik át a lengyel határt. Ez akár történhetne véletlenül, vagy azzal az ürüggyel, hogy egy navigációs rendszer meghibásodása miatt Lengyelország területén kényszerleszállást végrehajtó helikopter személyzetét mentik ki. Oroszország arra számítana, hogy egy ilyen helyzetben a lengyel haderő nem nyitna tüzet rájuk, hanem az Egyesült Államok nyomására tárgyalóasztalhoz ülne Oroszországgal vagy Belarusszal.

Moszkva számára azonban az volna optimális, ha az orosz haderő a tárgyalások után vonulna ki Lengyelországból, nem pedig erőszak hatására kényszerülne erre. Ezzel Vlagyimir Putyin egyszerre négy célt érne el:

• aláásná Lengyelország szuverenitását,
• gyakorlatilag szétzúzná a NATO-t,
• rákényszerítené a Nyugatot arra, hogy adja fel Ukrajna támogatását (ez lenne az ára annak, hogy az orosz haderő kivonul),
• elkerülné a NATO-val a háborút, amelyet Moszkva nem tud és nem is akar megvívni.

Európa felkészült, nem dől be a provokációnak

A lengyel védelmi minisztérium vezetésének egyik tagja megerősítette egy orosz provokáció lehetőségét, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy már zajlottak olyan hadgyakorlatok, amelyek egyértelmű üzenetet küldtek Moszkvának: egy esetleges provokációra fegyveres válasz érkezne a részükről. A Kreml szemszögéből viszont egy Lengyelország elleni provokáció akár vonzóbb is lehet, mint egy balti állam elleni.

Oroszország azonban jelenleg nem rendelkezik olyan kapacitással, amellyel háborút tudna indítani Lengyelország vagy valamelyik balti állam ellen.

Az orosz haderő túlnyomó többségét az ukrajnai konfliktus köti le. Emellett Kijev legutóbbi hadi sikerei is megakadályozzák, hogy az oroszok jelentősebb erőket vonjanak ki a frontvonalról.

A fentiek ellenére viszont fontos leszögezni, hogy a hírszerzési információk által felvázolt forgatókönyvek nem feltétlenül következnek be. Egyikük sem jelentene klasszikus értelemben vett háborút Oroszországgal. Ugyanígy fontos az is, hogy a NATO szövetségesei már most amellett állnak ki, hogy egy esetleges orosz provokációra katonai erővel válaszolnak. Ha Moszkva meggyőződne arról, hogy egy ilyen válaszlépés valóban megtörténne, akkor minden bizonnyal eleve nem is kerülne sor provokációra - közölte az index.hu.