Alexander Stubb finn elnök
Alexander Stubb finn elnök
 / Közélet

Alexander Stubb, a finn elnök találkozott a brit miniszterelnökkel, előadást tartott a London School of Economicsban, futott egy kört a Hyde Parkban a kanadai miniszterelnökkel, és a brexitet „indokolatlan lábamputációnak” nevezte Chatam House-ban tartott beszédében – számolt be a Unian nyomán az index.hu.

Stubb a Downing Street 10-ben folytatott tárgyalásokat Finnország háborús készültségéről a Munkáspárt vezetőjével, Keir Starmerrel és Volodimir Zelenszkijjel.

Finnország 1340 kilométer hosszú közös határt oszt Oroszországgal, és a Unian szerint valószínűleg a NATO-tagok közül ők vannak leginkább felkészülve egy nagyszabású fegyveres konfliktusra – legalábbis Európán belül.

Bár az ország csekély, mindössze 5,5 milliós népességgel rendelkezik, ennek ellenére Európa egyik legnagyobb hadseregét tudhatja magáénak. Bizonyos adatok szerint a finnek körülbelül egyhatoda vesz részt harci kiképzésen az általános katonai szolgálat átfogó programjának keretében.

Felkészültek a vészhelyzetekre

Finnország évtizedek óta kiterjedt nukleáris óvóhelyhálózatot épít városai és elővárosai alatt, amelyek egy támadás esetén a lakosság 87 százalékának tudnak menedéket nyújtani

– írja a Times, hozzátéve, hogy az ország egész lakossága készen áll arra, hogy háborús készültségre váltson, amint veszélyt észlelnek. A lakosság az úgynevezett 72 óra koncepciót követi, amellyel három napig túlélnének áram, víz, fűtés és élelem nélkül.

Azt javasolják a lakosoknak, hogy tárolják házuk pincéjében a legszükségesebb dolgokat: konzerveket, gyufákat, jódtablettákat (nukleáris veszélyhelyzet esetére), elemes zseblámpákat és hordozható főzőlapokat. Akinek pedig otthona alatt nincs elég mély pince, veszély esetén közösségi óvóhelyre menekülhet, amelyekből sokat az utcák alá ástak.

Ezeken felül a finn vállalatok saját ipari tartalékot hoznak létre, és kötelesek rendelkezni tervekkel a létfontosságú szolgáltatások helyreállítására egy esetleges támadás után néhány órán belül.

Követendő példa?

Finnország egyben arra is törekszik, hogy NATO-szövetségesei minél hamarabb levonják a tanulságokat és kövessék példáját, ezért osztják meg gyakorlatukat az Egyesült Királysággal és bárki mással is, bár Alexander Stubb szerint ahhoz, hogy mindez működőképessé váljon, időre van szükség.

Az elnök véleménye szerint a sorozás olyan erő, amely összekovácsolja a lakosságot és felkészíti őket a háború realitásaira. A finnek nem ellenzik a sorozást, épp ellenkezőleg: társadalmi összetartó erőnek tekintik.

A katonai szolgálat a férfiak számára kötelező, a nők számára pedig önkéntes, bár várhatóan hamarosan számukra is bevezetnek majd valamilyen formájú sorozást

– írja a Times.

Stubb szerint más európai országok is ebbe az irányba haladnak „az Oroszországtól jövő növekvő fenyegetés és az Egyesült Államokkal való egyre instabilabb transzatlanti kapcsolatok miatt”.

Egyre többen vezetik be újra a sorozást

Svédország 2018-ban, Lettország 2023-ban állította vissza a sorozást, Lengyelország pedig tavaly bejelentette, hogy minden férfinak kötelező lesz katonai kiképzésen részt vennie. Franciaország és Németország óvatos lépéseket tesz az önkéntes katonai szolgálati programok bevezetése felé – idézi a Unian a Timest.

Nagy-Britanniában a sorozás puszta említése is vitákat vált ki.

Finnországban a legnagyobb a hajlandóság arra, hogy harcoljanak hazájukért: ez a lakosság több mint 80 százaléka, szemben Nagy-Britannia 35 százalékos arányával.

„Az Egyesült Királyság harci képességei már más kérdés. A múlt hónapban egy volt tábornok arra figyelmeztetett, hogy a brit hadsereg annyira kimerült, hogy „a legjobb esetben” is csak egy kis várost tudna elfoglalni” – áll a cikkben.

Stubb szerint azonban a brit főváros ugyanolyan kockázatoknak van kitéve, mint Helsinki.

Egy modern háborúban Moszkvának ugyanolyan könnyű csapást mérni Londonra, mint Helsinkire. Még időbeli szempontból is, ha ballisztikus rakétákról vagy drónokról van szó

– véli a finn elnök, aki szerint a világ eseményei gyorsan megváltoztathatják a britek hozzáállását a háborúra való felkészüléshez, mert Európa szövetségesei „két fronton” küzdenek: a Közel-Keleten és Ukrajnában.


Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke


Forrás