Újra az Európai Parlament elnökévé választották Roberta Metsolát kedden Strasbourgban a testület nyitóülésén.
Az Európai Néppárt 45 éves máltai politikusa a 720 fős testületben 562 szavazatot kapott, így újabb két és fél éven át töltheti be az elnöki tisztséget.
Egyetlen kihívója a spanyol baloldali Podemos (Együtt képesek vagyunk) jelöltje, Irene Montero volt, aki 61 szavazatot kapott.
Ez a parlament tizedik ciklusa. A testületben nyolc frakció alakult, eggyel több, mint az előzőben.
Megválasztását követő beszédében Metsola leszögezte: erős parlamentre van szükség egy erős Európai Unióban.
Figyelmeztetett továbbá a társadalom polarizálódására, amely, mint mondta, politikai erőszakhoz vezet. Hangsúlyozta, hogy Európa ereje a különbözőségében rejlik, példaként pedig a különböző nyelveket, kultúrákat említve.
Hozzátette:
új biztonsági és védelmi keretrendszer kialakítására törekednek, "amely visszaszorítja a határaink mentén lévő diktátorok terjeszkedési vágyát és le tudja győzni azokat a hibrid fenyegetéseket, amelyek még mindig leselkednek ránk".
Az Európára váró kihívások közül egyebek mellett az egyre inkább elharapódzó lakhatási válságot és az éghajlatváltozást említette, kiemelve: azon kell dolgozni, hogy Európa megőrizze versenyképességét, és "az európai vállalkozások Európában maradjanak".
Kiemelte továbbá a digitalizáció fontosságát, aláhúzva: ki kell aknázni a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket a többi között a dezinformáció elleni küzdelemben is.
Az emberi jogokkal kapcsolatban a nők és az újságírók jogaira is felhívta a figyelmet, s szót emelt az antiszemitizmus és az iszlamofóbia ellen.
Beszéde további részében kiemelte Európa szerepét a közel-keleti helyzet és a ciprusi kérdés rendezésében, valamint leszögezte: fel kell készülni az EU bővítésére, "mert az emberek felénk fordulnak, Ukrajnában, Moldovában, Georgiában és a Nyugat-Balkánon".
"Fel tudjuk építeni azt az Európát, amelyet Simone Veil és Nicole Fontaine álmodott meg" - jelentette ki az EP harmadik női elnöke elődeire, az elnöki tisztséget 1979-től 1982-ig betöltő Veilre és az 1999-től 2002-ig elnöklő Fontaine-re utalva.
A megválasztását követő sajtótájékoztatón leszögezte: Európa erősebbé tétele érdekében nem szabad megijedni a vitától és a változástól sem, továbbá szót emelt a politikai erőszak ellen is.
Metsolát 2020 novemberében választották meg az EP első alelnökévé, majd 2022-ben került a testület élére elődje, David Sassoli halálát követően.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.