Egy újabb megpróbáltatásokkal teli évet tudhat maga mögött a kárpátaljai magyarság. Az elmúlt esztendő nemcsak a háborús helyzetben való helytállásról szólt, hanem az anyanyelvi oktatáshoz való jogért való állandó küzdelemről is. Azonban azt mondják, a nehéz idők erős embereket formálnak, az erős emberek pedig jó időket hoznak el. Mindez azt ígéri számunkra, hogy ha erősek tudunk maradni ezekben a nehéz időkben, azzal egy nagyszerű jövőnek alapozunk meg, hangzott el a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) december 7-én, a Kárpátaljai Magyar Főiskolán megtartott harmincharmadik közgyűlésén. Melyet immáron hagyományosan a szövetség által szervezett szavaló- és énekverseny legjobbjainak előadása tesz igazán felemelővé. Ezúttal Kacsó Zsófia, a Bátyúi Líceum diákja, a költészetnapi szavalóversenyének első helyezettje Mentovics Éva Advent című költeményét mondta el, Püspöki Laura, az Ungvári Dayka Gábor Líceum diákja, az „Átal mennék én a Tiszán…” népdaléneklési verseny arany minősítést kapott résztvevője pedig alsónyéki népdalokat adott elő.
A közgyűlést vezető Szilágyi Lajos, a KMPSZ alelnöke az e napra szóló ószövetségi részből vett idézettel kezdte megnyitó köszöntését: „abban az időben, amikor a királyok háborúba szoktak vonulni” (1Sám 11,1), a kárpátaljai magyar pedagógusok közgyűlésre jöttek, mert van reményünk, vannak működő iskoláink, vannak gyerekeink, akik a jövőt jelentik, s nekünk tenni kell dolgunkat ebben az időben is.
A vendégek köszöntését és a számbavételt követően Orosz Ildikó tartotta meg elnöki beszámolóját. Mivel a központi tanévnyitón elhangzott egy részletes jelentés az elmúlt év történéseiről, a KMPSZ elnöke az utóbbi időben lezajlott, az ukrán és a magyar fél között zajló tárgyalásokról, illetve az ukrajnai magyar kisebbség (közösség) december elején megtartott fórumáról szólt, melynek a 2017 óta történt jogszűkítések szolgáltatták az alapot. Orosz Ildikó ezúttal részletesen ismertette „Az ukrajnai magyar kisebbség közösség nemzetiségi jogainak változása 1991-2024 között” címmel a december 2-3. között megrendezésre került fórumon megtartott előadását. Ebben többek között nehezményezte, hogy a legújabb törvény lényegében megszüntette a nemzetiségi iskolákat – minden iskola ukrán, ahol magyar csoportok/osztályok működhetnek, az oktatás folyamata csak ukrán lehet. A kisebbségek nyelvét csak azokon az órákon lehet használni, melyek a kisebbségek nyelvén tarthatók, a teljeskörű anyanyelvű oktatás csak a magániskolákban biztosított, melyek semmilyen állami támogatásban nem részesülnek, annak ellenére, hogy oda is ukrán adófizetők gyermekei járnak. A rendezvényen, értekezleten ukránul kell beszélni a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Orosz Ildikó azt is nehezményezte, hogy az utóbbi években a háborúra hivatkozva nem fordították le az érettségit jelentő multiteszteket az oktatás nyelvére, a Központi Minőségbiztosítási Tudásközpont nem szervez kimeneti vizsgát az ukrajnai nemzetiségek nyelvéből, így magyarból sem. Teljesen likvidálták az anyanyelvű oktatás lehetőségét a szakképzésben, mert mindegyik kárpátaljai szakképző alapszabályába az került, hogy az oktatás nyelve kizárólag az ukrán. Mindez annak ellenére, hogy a mostani törvényi keretek is lehetővé teszik a közismereti tárgyak oktatását anyanyelven a 10-11. osztályokban is, kivéve az ukrán nyelvet és irodalmat, Ukrajna történelmét, katonai alapismereteket.
A KMPSZ elnöke összegzésében elmondta: a 2017-es oktatási törvény elfogadásával kezdődött törvényalkotási folyamat megszüntette azt a 150-éves kárpátaljai hagyományt, mely figyelembe vette a kisebbségek jogait az anyanyelvű oktatása terén. Ez ellentmond Ukrajna 1996-os alkotmányának, mely garantálja a szabad nyelvhasználatot, az anyanyelvű tanulást. Új törvények elfogadásakor megengedhetetlen a korábbi törvényekben garantált jogok csorbítása, szűkítése, megengedhetetlen nemzetiségi nyelvi alapon a megkülönböztetés az állampolgárok között, fogalmazott Orosz Ildikó. Aki kiemelte: a kárpátaljai magyar közösség kérése, hogy adják vissza a szerzett jogaiat minden téren, így az anyanyelvű oktatás terén is minden szinten.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár levélben fogalmazta meg a közgyűléshez szánt gondolatait. Az elmúlt esztendő a kárpátaljai magyarság számára nemcsak a háborús helyzetben való helytállásról szólt, hanem az anyanyelvhez való jogért való állandó küzdelemről is. Azonban azt mondják: a nehéz idők erős embereket formálnak, az erős emberek pedig jó időket hoznak el. Ez azt üzeni számunkra, hogy ha erősek tudunk maradni ezekben a nehéz időkben, azzal egy nagyszerű jövőt alapozunk meg, fogalmazott levelében az államtitkár. Aki köszönetet mondott Orosz Ildikó elnökasszonynak, a KMPSZ-nek, minden kárpátaljai magyar pedagógusnak példanélküli kitartásáért és bátor kiállásáért, nemzetmegtartó munkájáért. „A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a kárpátaljai magyarság példaként szolgál a Kárpát-medence minden magyar közössége számára, hiszen a legnehezebb körülmények között kell helytállniuk, egyben tartaniuk a magyar közösséget és tovább működtetni a felépített intézményrendszert.” Az államtitkár arról biztosította a jelenlévőket, hogy a magyar kormány részéről továbbra is mindent megtesznek azért, hogy a kárpátaljai magyarság ne csak megmaradni, hanem erősödni és növekedni is tudjon.
Köszöntötte a közgyűlés résztvevőit Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője, aki szintén példaértékűnek nevezte a kárpátaljai magyar pedagógusok helytállását, összefogását ezekben a nehéz időkben. A KMPSZ-t az egyik leghatékonyabban működő kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetnek nevezte, s annak a reményének adott hangot, hogy Kárpátalján sikerül megőrizni az eddig felépített magyar oktatási rendszert. Ebben továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására, mondta.
Igencsak szívhez szóló gondolatokat fogalmazott meg Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Aki a Kárpát-medencei testvérszervezetek nevében megerősítette, hogy a kárpátaljai pedagógusok mellett állnak. „Azok mellett, akik a legnehezebb időkben, rendkívül törékeny helyzetben is hűségesek maradtak hivatásukhoz, nyelvükhöz és nemzeti identitásukhoz, akik nem csupán tudást és értéket közvetítenek, de emberi tartást és hitet adnak tanítványaiknak és közösségüknek. A háború árnyékában önök a kitartás, az összetartozás és az erő példáját mutatják meg a felnövekvő generációknak. Ezekben az embert próbáló időkben a kárpátaljai pedagógustársadalom nem csupán egy szakmai közösség, hanem az a kapocs, amely összeköti a múlt értékeit a jövő reményeivel, megmutatják, hogy a nyelvünk, a kultúránk a legzordabb időben is képes élni és fejlődni. Amit önök képviselnek, az az egész magyarság számára példa és inspiráció” – fogalmazott Fekete Irén.
Kalandos éveket élünk és minden jel arra mutat, hogy ezeknek még koránt sincs vége, kezdte köszöntőjét Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke. A kárpátaljai magyar oktatás egyfajta bibliai helyzetben van: egyik kezünkben kard, a másikban az eke szarva. Szeretnénk végezni a munkánkat, amire elhivatottak vagyunk, de sajnos azért is harcolnunk kell, hogy ezt a munkát egyáltalán végezhessük. De tesszük a dolgunkat, ami abból a pedagógusi hitből ered, hogy hiszünk abban, hogy az emberek – Németh Lászlót idézve szabadon – többé taníthatók és jobbá nevelhetők. Bár ez a hit sokszor összeomlik az emberben, mert amit reggel felépítünk a gyermekekben, azt a való világ és a létnek szomorú reáliái lerombolják, és mégis végeznünk kell munkánkat, hinni kell abban, amit teszünk, bátorított az alelnök.
A közgyűlés – melyet nemzeti imánk és a Szózat eléneklése foglalt keretbe – nyilatkozat elfogadásával, illetve a történelmi egyházak képviselőinek áldáskérésével ért véget.
Kovács Erzsébet
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Naperőmű építéséhez nyújt hitelt Ukrajnának az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke felelősségvállalását hiányolta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke.
Lakóházak, energetikai létesítmények és üzemek rongálódtak meg.
A csapásokban legalább 14-en megsérültek, köztük egy gyermek.
Orosz titkosszolgálati megbízásból ölhetett meg egy ukrán katonát egy 26 éves nő Ungváron. A rendőrség őrizetbe vette a gyanúsítottat.
Az orosz hadsereg két rakétával, valamint 107 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra.
Halálos közlekedési baleset történt a Munkácsi járásban, Sztrabicsovo (Mezőterebes) közelében. Egy 34 éves gyalogos a helyszínen meghalt.
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
Az év eleje óta a megyében összesen 17 ember vesztette életét tűz következtében.
