A kárpátaljai magyarság jövője néhány szilárd alapra épül. Közülük az egyik legfontosabb tartópillér a jövő nemzedékét oktató-nevelő pedagógustársadalom, amelyik ezekben a nehéz időkben is derekasan helytáll, példát mutat az itteni magyar nemzetrész iránti elkötelezettségből, a szülőföldhöz való ragaszkodásból, és reménykedik egy, a mostaninál békésebb, derűsebb jövőben, hangzott el a KMPSZ Beregszászon megtartott közgyűlésén. Az eseményre több mint kétszáz küldött és számos meghívott vendég részvételével a Rákóczi Egyetemen került sor. Az alkalom kezdetén Demeter Hanna, a Rákóczi Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézetének hallgatója Heltai Jenő Szabadság c. versét szavalta el.
Az egybegyűlteket köszöntve Benedek Imre, a KMPSZ alelnöke a kezdetekre visszatekintve azt hangsúlyozta, hogy küzdelmes évtizedeken vagyunk túl, amelynek során sok szép eredményt sikerült elérni.
A KMPSZ megalakulása óta szervezi, ösztönzi és támogatja a kárpátaljai pedagógusok azon törekvését, amelyek elősegítik a szülőföldön élő magyar diákok esélyegyenlőségének megteremtését, azonosságtudatuk kialakulását, elmélyítését, a magyar nyelv, a tudomány és a kultúra ápolását, hangsúlyozta elnöki beszámolójában Orosz Ildikó. Többek között ezt a célt szolgálják a tantárgyi vetélkedők is.
A kárpátaljai magyar közösség 2017 óta folyamatosan küzd azért, hogy az őket érintő hátrányos korlátozások megszűnjenek. Békés eszközökkel, a hatályos törvények között, a nemzetközi fórumok hatására küzdelmünk részleges eredményre vezetett, hangzott el a beszámolóban.
Az elnök asszony szólt arról, hogy a tanulmányi versenyekbe, a nyári táborokba, a Határtalanul Nyári Iskolák Programok mindegyikébe sikerült több száz diákot bevonni. Eredményesnek bizonyult a pedagógusok számára szervezett Nyári Kölcsey Akadémia is. A Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkársága támogatásával az idei tanév kezdetén az iskolák ismét átvehették a magyarországi tankönyvcsomagot magyar nyelvből és matematikából az 1–8. osztály számára. Idén augusztus végén közel 52 ezer magyarországi tankönyvet sikerült kiosztani. Köszönet érte a szponzoroknak.
Orosz Ildikó beszámolt a 2025-ös évben megejtett Nemzeti Multiteszt eredményeiről, rámutatva, hogy mely tantárgyakból van szükség az előrelépésre. Beszélt a kárpátaljai magyar líceumhálózat létrehozásának fontosságáról, arról, hogy minden kistérségben szükség van egy ilyen intézményre.
Magyarországon igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy az ott élő nemzetiségek képviselői otthon érezzék magukat, megőrizzék identitásukat, anyanyelvüket, kultúrájukat, gyerekeik anyanyelvükön tanulhassanak, hangsúlyozta Balatoni Katalin, pedagógiai innováció előmozdításáért és családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos. Kiemelte: az Európai Unióba törekvő valamennyi országnak, így Ukrajnának is ezeket a szempontokat kell szem előtt tartania.
A magyarországi vendég köszönetet mondott a kárpátaljai pedagógusoknak az eddigiek során kifejtett odaadó munkájukért és biztosította őket arról, hogy az anyaország továbbra is kitüntetett figyelemmel kíséri a kárpátaljai magyar nemzetrész sorsának alakulását.
Van magyar jövő Kárpátalján, hangsúlyozta üdvözlő beszédében az Európai Parlament vidékünkről származó képviselője, aki nagyra értékelte az itteni magyar pedagógusok tevékenységét, akiknek munkásságára leginkább az elhivatottság, a bátorság és az emberi tisztesség a jellemző. A mindennapok során megtapasztalhattuk, hogy a kisebbségi lét erőforrásul szolgálhat, mondta. Ferenc Viktória arról biztosította az itt élőket, hogy társaival együtt Brüsszelben a továbbiakban is azért küzd, hogy Ukrajnában a kisebbségi jogok maradéktalanul érvényesüljenek.
A kárpátaljai magyar pedagógusok tapasztalata fontos az egész térség oktatásának jövője szempontjából. Javaslataikat és előremutató kezdeményezéseiket igyekszünk felkarolni és megvalósítani, hangsúlyozta hozzászólásában Marianna Maruszinec, a Megyei Állami Közigazgatás Oktatási és Ifjúsági Főosztályának vezetője.
A küldöttek egyhangúlag elfogadták a közgyűlés nyilatkozatát, amelyben többek között kifejtik: 2023-ban az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvény módosítását, melynek rendeznie kellett volna az oktatás, a nyelvhasználat, a nemzeti kisebbségi lét más területein kialakult jogszűkítéseket. A törvény alapján módosítani kellett volna azokat a törvényeket, melyek ezzel nincsenek összhangban, és még számos törvényerejű rendeletet meg kellett volna hozni ahhoz, hogy visszaállítsák azokat a jogokat, amelyek az elmúlt évtizedben csorbultak. Ugyanakkor örömmel konstatálják, hogy a KMPSZ képviselőit bevonták abba az ukrán-magyar munkacsoportba, amely a kárpátaljai magyarok jogszűkítését hivatott tárgyalási úton korrigálni. „Végre rólunk, de nem nélkülünk tárgyalnak, amit előrelépésként értékelünk. Megfogalmaztuk azokat a problémákat, amelyeket meg kell oldani” – áll a nyilatkozatban. „A KMPSZ közgyűlése is kiáll amellett, hogy állítsák vissza jogainkat a nemzeti jelképek használata, a nemzetei ünnepi méltatása terén. Biztosítsák a kisebbségek igényeit az irodalom, a művészet és a médiahasználat terén. Minden állampolgárnak legyen joga megválasztani az oktatás nyelvét. A nemzetiségi iskolákban a nemzeti közösség kultúrájának megőrzése érdekében az oktatási folyamat nyelve lehessen a magyar. Egy osztály esetében is lehessen líceumi képzést indítani. Az intézmények finanszírozását teljes mértékben az állam biztosítsa. Az intézmény alapszabályában, pecsétjében, cégtábláján az intézmény neve magyarul is szerepeljen.”
A találkozó végén az egybegyűltek a Credo Alapítvány Gyöngykaláris énekegyüttese fellépését tekinthette meg, majd Taracközi Ferenc református lelkész kérte Isten áldását a pedagógustársadalom életére és munkájára.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
