Krízishelyzetek és megoldások. Nemzetközi tudományos konferencia a Rákóczi Főiskolán - Kompromisszumkészség, kiszámíthatóság, pozitív jövőkép

Bármennyire is magas a tűrőképessége a kárpátaljai magyarságnak, és bármennyire is hozzászokott a mögöttünk hagyott több mint száz esztendőben a nehézségek elviseléséhez és leküzdéséhez ez a nemzetrész, tagjai alapvetően szeretik a kiszámíthatóságot, s arra törekednek, hogy nemcsak önmaguk, hanem utódaik számára is tudjanak pozitív jövőképet felmutatni – ezt a következtetést vonhattuk le annak a kétnapos nemzetközi tudományos konferenciának az előadásaiból, melyet Krízishelyzetek hatása és kihívásai az oktatásban címmel az elmúlt héten a Rákóczi Főiskolán tartottak. A fórumra, amelyre a Kárpát-medence számos országából érkeztek neves előadók, a Rákóczi Napok rendezvénysorozat keretében került sor. 

A tanácskozás résztvevőihez küldött videóüzenetében Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról biztosította a kárpátaljai magyarokat, hogy a magyar kormány a nemzeti jelentőségű intézmények és programok keretében továbbra is kiszámítható működési támogatásban részesíti az egyházi líceumokat, az oktatási és kulturális feladatokat ellátó civil és szakmai szervezeteket, valamint a Rákóczi Főiskolát és annak intézményeit. Különös tekintettel a háborús helyzet okozta kihívásokra: ezek magukba foglalják az óvóhelyek építését, az oktatási intézmények önálló energiaellátásának biztosítását. Az államtitkár beszámolt róla, hogy megkezdődött a Szülőföldön magyarul elnevezésű program stratégiai átalakítása. Első lépése volt, hogy a magyar tannyelvű oktatási intézményekben tanuló diákok a 2021-22-es pályázati kiírás keretében egyszeri, megemelt bruttó 100 ezer forint támogatási összegben részesültek. A magyar kormány ezzel az intézkedéssel is hozzá szeretne járulni a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség megmaradásához és a szülőföldön való további boldogulásához. Potápi megerősítette: a Nemzetpolitikai Államtitkárság az idei évben is meghirdeti a kárpátaljai szociális programcsomag minden pályázatát.
Magyarország érdekelt abban, mondta az államtitkár, hogy a szomszédos Ukrajna szuverén, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyar kisebbség is – biztonságban és nyugalomban élhessen a szülőföldjén. Ehhez viszont mihamarabb el kell jönnie az olyannyira áhított békének. 

Európai iskolamodell a magyar tannyelvű iskolákban címmel tartotta meg nyitóelőadását Tamara Puskarjova, Ukrajna Nemzeti Neveléstudományi Akadémiája oktatási anyagok korszerűsítésével foglalkozó intézetének vezetője, aki fontosnak tartotta, hogy az Ukrajnában zajló oktatási reform eredményeként a kárpátaljai magyar gyerekek integrációja sikeres és hatékony legyen. Ehhez jól felkészült pedagógusokra, átgondolt tantervekre, megfelelő tankönyvekre van szükség. Az első lépések e fontos ügyben – a pedagógusok képzése, a tankönyvek megjelentetése – már megtörténtek. Az is örvendetes és előremutató, hogy az európai integrált oktatási modell kidolgozásában az ukrán kollégák együtt tudtak működni magyarországi szakemberekkel. 

Iskoláinkban mostanáig jobbára nyelvtani alapon tanították az ukrán nyelvet, a nyelvtani szabályok elsajátítására helyezték a fő hangsúlyt, ám a nemrég megjelent két új ukrán tankönyv már kompetencia alapon áll ehhez a kérdéshez, tehát a gyakorlati nyelvismeretre helyezi a hangsúlyt, mutatott rá Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola elnöke. Aki annak a meggyőződésének adott hangot, hogy amennyiben van politikai akarat mindkét fél részéről a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás kapcsán felmerülő problémák orvoslására, akkor arra több megoldás is kínálkozik. Talán az lenne a legegyszerűbb, ha az országunkban élő magyarok is megkapnák az őshonos ukrajnai kisebbség státusát, s akkor az óvodától kezdődően az iskolai érettégivel bezárólag valójában minden nagyobb gond megoldódna. Az is járható útnak tűnik, hogy Ukrajna és Magyarország kölcsönösségi alapon kétoldalú szerződésben rögzítse a kárpátaljai magyar kisebbség jogait. Akik nem kapnának több jogosítványt identitásuk, kultúrájuk megőrzésére, nemzeti hagyományaik ápolására, mint amennyi jog jelenleg megilleti a Magyarországon élő ukrán kisebbséget. Orosz Ildikó a továbbiakban azt elemezte, hogy a háború óta milyen negatív tendenciák erősödtek fel a kárpátaljai magyarság mindennapi életében, s hogy ezekre a kihívásokra a közösség tagjai milyen válaszokat adnak. 

A két nap során a szekcióüléseken az ukrajnai felsőfokú tanintézmények oktatói mellett Magyarországról, Romániából érkezett neves szakemberek előadásait vitathatták meg a résztvevők. A témák között az oktatásszervezés kihívásaival, az oktatástechnológiai innovációkkal, az egészségtudatosság fontosságával foglalkozó, valamint a neveléstudomány aktuális kérdéseit boncolgató előadások hangzottak el. 

Kovács Elemér