Betegségek, amelyek mellett nem javasolt a kávé

A világ felnőtt lakosságának nagy része forró kávéval indítja a reggelét, és sokan napközben is elkortyolnak még néhány csészével. Ám vannak olyan kórállapotok, amikor egészségünk érdekében le kell mondanunk kedvenc kis feketénkről, mert az ronthat a tüneteken, akadályozhatja a gyógyulásunkat.

Bár sokáig azt tartották, hogy a kávé rengeteg negatív hatással bír szervezetünkre, egyre több tanulmány világít rá, hogy a csésze feketéről alkotott kép korántsem ennyire sötét. Napi egy kávé például csökkentheti az időskori hallásromlás kockázatát , és szépségünk érdekében is sokféleképpen szolgálatba állíthatjuk. Vannak azonban olyan betegségek, amelyeknél a pozitív tulajdonságai ellenére is jobban tesszük, ha lemondunk a kávézásról - írja a Házipatika.com.

Gyulladásos bélbetegségek

A gyulladásos bélbetegségek olyan krónikus, autoimmun kórállapotok, amelyek a vékony- és vastagbelet is érinthetik. Az angol elnevezés (inflammatory bowel disease) után csak IBD rövidítéssel emlegetett gyűjtőkifejezés alá soroljuk a Crohn-betegséget és a fekélyes vastagbélgyulladást (colitis ulcerosa). Mivel emésztőrendszeri elváltozásokról van szó, az érintettek állapotát nagyban befolyásolják étkezési szokásaik. A betegségek aktív szakaszában mindenképp kerülendő a kávézás, mert fokozhatja a hasmenést. Nyugalmi fázisban is érdemes kitapasztalni, milyen hatással van gyomrunkra és emésztésünkre: van, akinél elég, ha tej nélkül fogyasztja a reggeli ébresztő italát, de van, akinél minden formában panaszokat okoz.

Reflux

Étkezések után sokszor égő, szúró érzést tapasztal a szegycsontja mögött és alatt, gyomorpanaszok kínozzák? Ennek hátterében a reflux állhat, amely korunk egyik leggyakoribb emésztőrendszeri betegsége. Az érintetteknél a gyomorsav visszajut a gyomorból a nyelőcsőbe, és azt irritálja. Reflux esetén különösen oda kell figyelni az étrendre, és nemcsak arra, hogy mit eszünk, hanem arra is, mit iszunk. A kávé például két szempontból sem ajánlott. Egyrészt fokozza a savtermelést, másrészt a koffein ellazíthatja a nyelőcső alsó záróizmát, ezáltal megkönnyíti a gyomortartalom visszaáramlását. Ha tehát refluxszal küzdünk, legjobb, ha lemondunk az olyan élvezetekről, mint a habos kapucsínó, de amennyiben nem tudunk ellenállni, legalább koffeinmentes változatot kortyoljunk.

Glaukóma

Talán nem is gondolnánk, de a kávé akár a szemünk világára is hatással lehet. 2012-ben a Harvard Egyetem kutatói ugyanis kapcsolatot fedeztek fel a rendszeres kávéfogyasztás és a glaukóma, vagyis zöld hályog között. A tudósok úgy találták, hogy azoknál, akik legalább napi 3 adag kávét ittak, 66 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki a glaukóma egyik legsúlyosabb fajtája, az exfoliatív zöld hályog. Ennek pontos okát még nem tudták meghatározni, de annyi bizonyos, hogy a glaukóma ezen típusánál egy kóros fehérje termelődése vezet a látóideg megbetegedéséhez, ezáltal látásromláshoz, legrosszabb esetben pedig vaksághoz. Mivel az exfoliatív zöld hályognál fontos szerepet játszik a genetikai hajlam is, ezért azoknak, akiknek családjában előfordult már glaukóma, megelőzésképpen ajánlott csökkenteni kávéadagjukat.

Szív- és érrendszeri betegségek

Ugyan a koffein megemeli a vérnyomást és pulzust, nem feltétlen van rossz hatással a szív- és érrendszer állapotára. Ugyanakkor ha valakinek magas a koleszterinszintje, óvakodnia kell a kávétól, ugyanis a benne található cafestol nevű vegyület fokozza az úgynevezett rossz, LDL-koleszterin mennyiségét, a túl magas koleszterinszint pedig bizonyítottan az ér- és szívbetegségek előszobája. Ha pedig már kialakult betegségünk van (például szívritmuszavar), esetleg stroke-on is túlestünk, mindenképp elővigyázatosnak kell lennünk, érdemes kezelőorvosunkkal megvitatnunk, véleménye szerint ihatunk-e kávét napi rendszerességgel, és ha igen, mennyi a limit.

Epilepszia

Agyunk csodálatosan bonyolult szerv, amelynek részei ideális esetben összehangoltan, strukturáltan működnek, és irányítják szervezetünket. Ha viszont hiba csúszik ebbe a precíz rendszerbe, és valamely agyi terület nem képes megfelelő ingerületátadásra, az kontrollálatlan folyamatokhoz, cselekedetekhez vezethet. Ilyen például az epilepsziás roham, amely intenzív görcstevékenységgel, eszméletvesztéssel járó állapot. Az, hogy kinél milyen ingerek hatására és milyen gyakran jelentkeznek ezek a rohamok, nagyon változó lehet, de orvosok úgy vélik, a túlzott kávéfogyasztás is provokáló tényező lehet. Ennek oka, hogy a koffein stimulálja a központi idegrendszert, így az agyi tevékenységre is kihat. A kávézás pedig már csak azért sem ajánlott epilepsziás betegeknek, mert a koffein gátolja a leggyakrabban alkalmazott, topiramate tartalmú görcsmegelőző gyógyszerek felszívódását.

Pánikbetegség

Hasonlóan az epilepsziához, pánikbetegeknek, illetve intenzív szorongással küzdőknek is érdemes felhagyniuk a rendszeres kávézással, vagy legalábbis koffeinmentes feketére váltaniuk. A koffein agyi stimuláló hatása ugyanis növelheti a pánikrohamok gyakoriságát.