Az izraeli hadsereg (IDF) vitatja a gázai pusztulás számait, szerinte a gázai épületeknek csak a tizenhat százalékát rombolták le az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása nyomán kitört háborúban, szemben az ENSZ 50 százalékos, vagy a média 70 százalékos becslésével.
Az IDF adatai az októbertől május végéig tartó időszakot mérik. A hadsereg szóvivője azt közölte, hogy a mezőgazdasági területeken fekvő ideiglenes építmények, fészerek és sátrak harminchat százalékát semmisítették meg, mert ezeket az iszlamisták használták.
A pusztítás mértékének felméréséhez a hírszerzés háború előtti évben készített digitális térképeit alkalmazták, s megállapították, hogy október 7-e előtt 453 188 épület volt Gázában. Ebből 217 761 állandó: lakóházak, köz- és kereskedelmi épületek, valamint 235 427 ideiglenes építmény volt.
Az ENSZ egy műholdas felvételeken alapuló, s a nemzetközi médiában sokszor idézett állítása szerint a gázai épületek több mint fele helyreállíthatatlanul megsemmisült a csaknem kilenc hónapja tartó háborúban. Közlésük szerint nem vették számításba a csak egy belövés vagy rakéta miatt megrongálódott, hanem csak a teljesen lerombolt vagy az emberek biztonságát veszélyeztetően megsérült épületeket.
A nemzetközi médiában még magasabb számok láttak napvilágot, például a Wall Street Journal című amerikai lap decemberben azt írta, hogy a gázai épületek hetven százaléka elpusztult, és a lap Drezdának a második világháború utolsó napjaiban végrehajtott szőnyegbombázásához hasonlította a gázai állapotokat.
Az IDF az ENSZ-szel és a sajtóorgánumokkal szemben szinte naponta gyűjt képeket Gázáról a műholdfelvételeken kívül fejlett drónokkal és más technológiai eszközökkel. Adatait megbízhatóbbnak tekinti, és hozzáférhetővé teszi azokat a különböző nemzetközi bíróságok és az izraeli háborús magatartással kapcsolatos vizsgálatok számára.
Az épületek egyik részét azért rombolták le, mert a terroristák tulajdonában vagy használatában voltak, másik részét pedig azért, mert az izraeli határ közelében feküdtek.
Lebontásukkal egykilométer széles ütközőzónát hoztak létre az övezet és a határhoz közeli izraeli települések között. Az ütközőövezet kialakítását a nemzetközi közösség elítélte a palesztin területek, benne a gázai mezőgazdasági területek nagyarányú kisajátítása miatt.
A Hamász fegyveresei az IDF korábbi becsléseihez képest tízszeres mértékben használtak civil lakásokat.
A harcokban azt tapasztalták, hogy szinte minden otthonból indíthattak ellenük támadásokat, a lakásokban fegyvereket tároltak és azokból katonáikat irányították.
Az ilyen otthonokat többnyire precízen célzott tüzérségi lövedékekkel semmisítették meg.
A jelentés szerint a jelentősebb légicsapásokat nagyobb támadásoknál, fontosabb célpontoknál és az alagutak ellen vetették be.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
