Közel hatvan ország küldöttsége képviseltette magát a lengyelországi Oswiecimben, az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 80. évfordulóján. A második világháború idején, a náci Németország által a megszállt Lengyelországba telepített megsemmisítő tábor a német rezsim által „alsóbbrendűnek” minősített embercsoportok munkatáboraként üzemelt, amely egyúttal a kiirtásukat is szolgálta. A tábort a háború utolsó szakaszában a német hadsereg elhagyta, a tábor területét a hátra maradt túlélőkkel együtt pedig a szovjet Vörös Hadsereg szabadította fel 1945. január 27-én.
Közel hatvan ország képviselői és az auschwitzi haláltábor ötven utolsó túlélője vett részt a lengyelországi Oswiecimben tartott megemlékezésen.
A település külterületén a második világháborúban, Lengyelország német megszállása idején működött az Auschwitz-Birkenau I. és II. néven elhíresült haláltáborkomplexum, amelyet a náci Németország az „alsóbbrendűnek” ítélt embercsoportok (elsősorban, de nem kizárólag az európai zsidók, romák és melegek, valamint a lengyelek) dolgoztatása és kiirtása érdekében telepített 1940-ben (eredetileg a lengyel hadifoglyok számára) és tartott fenn egészen a táborkomplexum 1945-ös szovjet felszabadításáig.
„Kevesen voltak, akik Auschwitzban megélték a szabadulást, és most már csak maroknyi túlélő van a világon ”– szögezte le Marian Turski zsidó-lengyel származású holokauszt-túlélő hétfőn, az auschwitz-birkenaui náci német haláltábor felszabadítása 80. évfordulóján rendezett megemlékezésen. „Mindig csak egy kicsiny kisebbséget alkottunk, mi, akik annak idején pozitívan jutottunk át a szelekción” – jelentette ki a ceremóniát nyitó beszédben Marian Turski.
„Egészen kevesen voltak azok, akik megélték a szabadulást. Most mindössze maroknyian maradtunk”
– tette hozzá. Marian Turski a megemlékezésen felszólaló négy túlélő egyike.
A lengyelek ápolják az Auschwitz volt náci német haláltábor és más lágerek emlékezetét, azért, hogy a világ soha többé ne engedjen meg az ott történtekhez hasonló emberi katasztrófát
– jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök a hétfői megemlékezésen. „Mi ma, bizonyos értelemben Pilecki kapitány örököseiként gondozzuk ezeket az emlékhelyeket”, azért, hogy a világ soha nem engedje meg„az emberiség ilyen katasztrófájának megismétlődését” – jelentette ki a lengyel államfő. Felidézte: az auschwitz-birkenaui haláltábort a németek „azért létesítették, hogy végrehajtsák a zsidó nép megsemmisítését”. Ebben az összefüggésben az elnök megemlékezett a holokauszt során meggyilkolt több mint 3 millió zsidó nemzetiségű lengyel állampolgárról.
Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig – kevesebb mint két hónap alatt – csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett megsemmisítésük fő színhelye. Legtöbbjüket, az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert,
érkezésük után azonnal gázkamrában pusztították el, mintegy 25 ezer embert pedig a későbbi szelekciók során gyilkoltak meg.
A holokauszt a mindenkori európai civilizáció megmagyarázhatatlan, védhetetlen és vállalhatatlan mélypontja – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban az auschwitzi haláltábor felszabadításáról és a holokauszt magyarországi áldozatairól való megemlékezésen. Navracsics Tibor szólt arról: a holokausztnak voltak áldozatai és hősei mind a zsidó, mind a nem zsidó közösségekben. Hangsúlyozta: mindenki hős, aki 1945 után visszatért Magyarországra, vagy bár elmehetett volna, mégis itt maradt; akik elölről kezdték az életüket, ápolva meghalt szeretteik emlékét, félretéve érthető és indokolt indulataikat.
„A magyarországi zsidó közösség tagjai között nagyon sok ilyen hős van, ennek köszönhetően Magyarországon van a legnagyobb és legélénkebb kulturális, politikai és szellemi életét élő zsidó közösség Közép-Európában”
– mondta.
Zima András, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója azt mondta: a hiány, amit a holokauszt a családokban okozott, nemzedékeken át megmaradt, de nemcsak a családok, az egész társadalom elszenvedi a hiányt. Hatmillió zsidó és több tízezer roma áldozata van a holokausztnak, és a számok mögött emberek vannak, álmokkal, vágyakkal, törekvésekkel. Avi Nir-Feldklein, Izrael budapesti nagykövete kiemelte:
azt mondani, hogy „Soha többet Soá!” elkötelezettséget jelent, és hangsúlyozta, nagyra értékeli, hogy Magyarország kormánya ezt komolyan is veszi.
Az antiszemitizmus erősödése kapcsán kitért arra, hogy Izrael durva háborút vív, de nem megoldás emiatt az Európában élő zsidókat okolni. Sommer Katalin holokauszt-túlélő felelevenítette, hogyan mentette meg őt és sorstársait a Duna-parton Raoul Wallenberg svéd diplomata, embermentő, majd hogyan teltek napjai a budapesti nagy gettóban, ahová megmenekülése után „behajtották” édesanyjával együtt.
Az auschwitzi haláltábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából hétfő délután, Lengyelországban rendezett központi megemlékezésen az utolsó, több mint 50 túlélő mellett közel 60 ország magas rangú küldöttségei vettek részt, köztük Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök, III. Károly brit király, Emmanuel Macron francia elnök, Justin Trudeau kanadai kormányfő és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke.
A megemlékezésen jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki lengyelországi látogatása során Macronnal és Costával is tárgyalt. Az ukrajnai háború miatt Oroszországot „nem tájékoztatták” a megemlékezésről.
„1945 januárjában a Vörös Hadsereg felszabadította az Oswiecim koncentrációs tábort, felfedve az emberiség előtt az igazságot a nácik és csatlósaik bűneiről, akik zsidók, oroszok, romák és más népek millióit irtották ki.”
- közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
Ittas férfi dobott gránátot a rendőrök közé Dnyipropetrovszk megyében, többen megsérültek.
Egy férfi 23 éven át fizetés nélkül és nem megfelelő körülmények között végzett kemény munkát egy vállalkozónál.
17 helyszínen 22 drón célba talált, 7 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették.
