| 2020. 11. 27. – 14:29 |

Nehéz év után is bizakodó állásponton a KMKSZ - Alapszervezeti elnökök konferenciája és választmányi ülés

Az utóbbi évekhez hasonlóan az idei esztendő mérlegmegvonását is amolyan kibővített családi körben készítette el a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amikor a több mint 100 alapszervezet elnökei, illetve választmányi tagjainak részvételével a Jánosiban lévő Helikon Hotelben tartotta meg évértékelő konferenciáját. A fórumon szó volt a továbbra is fagyosnak nevezhető ukrán-magyar viszonyról, foglalkoztak a kistérségi központokat eredményező önkormányzati reformfolyamatokkal, a KMKSZ közreműködésével zajló különféle pályázatokkal, a földreform kérdéseivel és sok más, a kárpátaljai magyarságot érintő kérdéssel is.

Elnöki beszámolójában Brenzovics László rendkívül nehéz évnek nevezte a hamarosan záruló 2019-es esztendőt, amely során a kárpátaljai magyarság úgy vesztette el parlamenti képviseltségét, hogy a helyi magyarságot ismételten felszabdaló körzetkialakítások miatt reálisan esélye sem volt annak megőrzésére. Mindeközben a parlamenti választásokat megelőző államfőválasztáson a kárpátaljai magyarság is elsöprő többséggel választotta a változás lehetőségét, amelynek azonban egyelőre semmilyen pozitív hozadékát nem tapasztaljuk.

Mint mondta, egy rövid szünet után tovább folytatódtak az Ukrajnában már évek óta tartó magyarellenes intézkedések. Az Ukrán Biztonságszolgálat (SZBU) célpontjában továbbra is ott szerepel az amúgy a régió gazdasági fellendülését elősegítő Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ tevékenységének korlátozása, ami az alapítvány munkatársainak, a programban részt vevő gazdáknak és vállalkozóknak a vegzálásában és az alapítvány elleni büntetőeljárás folytatásában csúcsosodik ki. De ugyanez mondható el az ukrán médiában tovább tartó magyarellenes kampány megnyilvánulásairól, valamint a kárpátaljai magyarságot továbbra is etnikai alapon listázó Mirotvorec szélsőséges honlap működéséről is.

A KMKSZ elnöke szólt arról is, hogy a közelgő önkormányzati reformok kapcsán fel kell készülni a kistérségi központok kialakításának menetére, ahol a helyi magyarságnak arra kell törekednie, hogy minél több helyen tudjon egy tömbbe tömörülni, és ezáltal az érdekeit megvédeni.

Beszámolójában Brenzovics László érintette még az ukrajnai termőföldpiac várható megnyitásának hatásait a kárpátaljai magyar gazdák számára, valamint köszönetet mondott a magyar államnak azért az áldozatvállalásért, amellyel továbbra is támogatja a Kárpátalján zajló pályázatok és programok lebonyolítását, valamint a magyar kormánynak azért, hogy ebben a nehéz és bonyolult politikai helyzetben is teljes mellszélességgel kiáll a kárpátaljai magyarságért.

Berki Marianna, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója beszámolójában arról beszélt, hogy az alapítvány 3 éves fennállása óta 5500 sikeres pályázatot hajtott végre, amelyek révén több ezer munkahelyet, korszerű technológiák által működő gazdaságokat és vállalkozásokat teremtett a régió számára. Bár, mint mondta, az ukrán állam nemhogy megkönnyítené, de megnehezíti a vállalkozók életét, ennek ellenére a benyújtott pályázatok száma évről évre emelkedést mutat.

A földprivatizációs folyamatok felgyorsítására vonatkozó kérdésekre válaszolva az igazgató elmondta, hogy nem az alapítványnál és nem is a földcégeknél kell a fennakadás okait keresni, sokkal inkább a földhivataloknál rekednek meg a földprivatizációs ügyek.

Szó esett az úgynevezett Egán Ede Körök létrehozásáról is, amelyek egy-egy adott településen belül segítséget jelenthetnének az ottani gazdák és vállalkozók számára. Ezek kialakításában számítanak az alapszervezeti elnökök szervezői munkájára is.

A közigazgatási reform keretében még az idén két kistérségi központban is választásokra kerül sor. Az Ungvár melletti homoki kistérséghez nyolc település csatlakozna, ahol a magyarok részaránya mintegy 30%-ot tesz ki. A kistérség választási előkészületeiről Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke tartott beszámolót, míg a Mezőkaszony központtal rendelkező kistérség kialakításáról Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke adott helyzetjelentést.

Barta József, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke tájékoztatójában kedvezőtlen fordulatnak nevezte, hogy a közigazgatási átszervezések folyamatának keretében megszüntetik az eddig megyei szinten működő nemzetiségi és vallásügyi főosztályt.

A kistérségek kialakításával kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy magyar települések lehetőleg ne kerüljenek ukrán többségű központhoz, illetve, hogy ezek a közigazgatási egységek életképesek legyenek. A tervek szerint Kárpátalján 10 magyar érdekeltségű kistérségi központ jönne létre, amelyek közül négy az Ungvári járásban (Csap, Homok, Szürte, Nagydobrony központokkal), három a Beregszászi járásban (Beregszász, Bátyú, Mezőkaszony), kettő a Nagyszőlősi járásban (Tiszapéterfalva és Tiszaújlak), egy pedig a huszti járásban (Visk) létesülne.

Gulácsy Géza alelnök, a KMKSZ Jótékonysági Alapítvány igazgatója az alapítvány programjairól tartott beszámolójában kiemelte, hogy az anyaország idén 11 kategóriában közel 3 milliárd forinttal támogatta a kárpátaljai magyarságot.

A másfél évvel ezelőtt megalakított TV21 Ungvár nevet viselő televízió helyzetéről Kulin Zoltán vezérigazgató tartott beszámolót. A televízió napi 12 órán át sugároz programokat, és ezek elkészítéséhez 72 munkatárssal áll szerződésben. A jövőbeli tervekről szólva a vezérigazgató elmondta, hogy hamarosan szeretnének beszerezni egy műholdas közvetítő kocsit, amelynek segítségével interneten keresztül akár egyenes adásban is tudnának tudósítani a különböző eseményekről.

A földreform várható változásairól Hidi László, a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke tartott beszámolót, míg Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára a szervezet idei és jövő évi eseményeiről számolt be. Mint elhangzott, a nemrég felújított beregszászi Budapest parkban december 17-én kerül sor II. Rákóczi Ferenc lovas szobrának a felavatása.

A jövő esztendőben tisztújító közgyűléseket rendeznek a KMKSZ alap- és középszintű szervezetei. Ezek menetrendje a következő lesz: az alapszervezeti közgyűlésekre január 20. és március 13. között kerül sor, míg március második felében bonyolítják le a középszintű szervezetek éves beszámolóit, a KMKSZ megyei közgyűlését pedig április 4-én tartják Beregszászban.

A KMKSZ választmányának résztvevői megszavazták, hogy nyílt levélben fordulnak Volodimir Zelenszkij államfőhöz, amelyben többek között felszólítják Ukrajna első emberét, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az országban élő kisebbségek, így a magyarok alkotmányban foglalt jogainak a biztosítása érdekében.

(jakab)

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!


Hirdetés