Az asszimiláció elkerüléséhez kollektív jogok kellenek - jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó Pozsonyban szerdán, A svájci Jura kanton autonómiája, harca az önrendelkezésért című könyv bemutatóján.
A Bethlen Gábor Alap támogatásával nemrégiben megjelent könyv két társszerző - Bácsfainé Hévízi Józsa és B. Szabó Péter - alkotása, s a német ajkú Bern kantonban élő, magát Jura népének nevező, francia anyanyelvű lakosság önkormányzásának megteremtéséig vezető, több évtizedig tartó utat mutatja be.
A miniszterelnöki főtanácsadó a könyvbemutatón kiemelte:
beszélni kell arról, hogyan lehet ma megteremteni a magyarság jövőjét a Felvidéken, és ehhez hozzátartoznak azok a praktikák, amelyek Európában beváltak, ahol önigazgatást, önkormányzást alakítottak ki, s erre példa a Jura kanton létrehozása, egy gyakorlatilag autonóm tartománynak a megteremtése Svájcban.
Hozzátette: jó lenne, ha mindenki tudná, hogy ez milyen tartalmat takar, hiszen ez egyáltalán nem szól elszakadásról, önállóságról, csakis arról, ami az európai szubszidiaritás elveivel összefügg, vagyis azzal, hogy az a közösség döntsön a saját sorsáról, amely a legtöbb információval és érdekkel rendelkezik e tekintetben.
Szili Katalin elmondta:
a könyvbemutató és annak időzítése egyrészt főhajtás a Felvidékről kitelepítettek emléknapján azon magyarok előtt, akik a történtek miatt mind ez idáig semmilyen bocsánatkérést nem kaptak, másodsorban pedig egy közös tudás megteremtését is célozza arról, hogy Európában milyen önigazgatási praktikák vannak.
A miniszterelnöki főtanácsadó hangsúlyozta: legalább azt meg kell valósítani, hogy legyen párbeszéd a többségi társadalommal a témáról, arról, hogy mit gondolunk az európai szubszidiaritásról, és hogyan lehet megvalósítani a decentralizációt, vagyis az egyes központi hatalmi feladatokat hogyan lehet átadni az egyes régióknak.
"Mi nem akarjuk visszaforgatni a történelem kerekét, csak partneritást és párbeszédet szeretnénk, 21. századi megoldásokat kívánunk, és ma már nem szeretnénk a kollektív bűnösségről beszélni, inkább szívesebben a kollektív jogokról"
- szögezte le Szili Katalin.
A volt Csehszlovákiában élő magyarok és németek második világháború utáni kollektív bűnösségét kimondó benesi dekrétumokra utalva megjegyezte: lehet, hogy sokan azt gondolják, hogy jobb lenne elfelejteni a kollektív bűnösség napjait, de ennek egyik feltétele az, hogy legalább elismerésre kerüljenek a jelen kollektív jogai, a jelen magyarságának kollektív jogai.
"Tudni kell: ha nincsenek kollektív jogok, akkor mindenféle integráció, amiről a többségi társadalom beszél, egyszerűen asszimilációhoz vezet. Ahhoz, hogy ne legyen asszimiláció, ahhoz az kell, hogy közösségi jogokat adjanak"
- világított rá Szili Katalin.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
