Az Egyesült Államok elnöke továbbra is úgy véli, hogy a háborúba „belefáradt” Vlagyimir Putyin készen áll arra, hogy megállapodásra jusson az ukrajnai háború befejezéséről, de figyelmeztetett: ha a tárgyalások kudarcot vallanak, kormánya szankciókat vezet be Moszkvával szemben.
„Őszintén szólva, életbe fogok léptetni a szankciókat, ha nem jutunk dűlőre”
– mondta Trump a Fox News-nak adott interjúban, amelyet május 16-án tettek közzé.
„Most komolyan tárgyalunk, és meglátjuk, mi lesz. A szankciók pusztítók lennének Oroszország számára, mert most is nehézségekkel küzdenek a gazdaságukkal, az olajárak alacsonyak.”
Trump nyilatkozata azután hangzott el, hogy a május 16-án Isztambulban tartott béketárgyalások ismét eredmény nélkül zárultak, és Oroszország újra széles körű követelésekkel állt elő – ezek között szerepelt Ukrajna semleges státuszának elfogadása, a háborús jóvátételi követelések elvetése, valamint annak elismerése, hogy elveszítették a Krímet és négy megszállt régiót, amelyek közül egyiket sem ellenőrzi teljes mértékben Moszkva.
Az európai vezetők, akik Washingtonnal összehangoltan igyekeznek nyomást gyakorolni a Kremlre, csalódottságuknak adtak hangot Oroszország magatartása miatt, és zavarodottságukat fejezték ki Trump ingadozó álláspontja kapcsán. Miközben az Egyesült Államok és Európa korábban egységesen egy 30 napos feltétel nélküli tűzszünetet szorgalmazott, Trump mostanában inkább a Putyinnal való közvetlen egyeztetés szükségességét hangsúlyozza, és nem kötelezte el magát újabb szankciók mellett – írja a The Kyiv Independent.
„Mindig is úgy éreztem, hogy nem lehet egyezség nélkülem, mert szerintem nélkülem nem fog megszületni a megállapodás. Rengeteg a gyűlölet mindkét oldalon”
– mondta Trump, hozzátéve, hogy hamarosan személyesen is találkozni kíván Putyinnal.
„Nagyon jó a kapcsolatom Putyinnal. Szerintem meg fogunk egyezni. Le kell ülnünk, és valószínűleg hamarosan ütemezzük is a találkozót.”
Azt is állította, hogy Putyin hajlandó tárgyalni. „Putyin ott van az asztalnál” – mondta Trump, noha az orosz elnök fizikailag nem volt jelen az isztambuli tárgyalásokon.
„Ő akarta ezt a találkozót. Szerintem Putyin belefáradt az egészbe. Most nem néz ki jól, de szeretne jól kinézni.”
Amikor arról kérdezték, hogy Putyin-e a béke fő akadálya, Trump inkább Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt nevezte meg. „Nézze, volt egy nagyon kemény beszélgetésem Zelenszkijjel. Nem könnyítette meg a dolgokat, és mindig is mondtam, hogy nincsenek meg a lapjai a győzelemhez, mivel egy hatalmas hadsereggel áll szemben.”
Ukrajna továbbra is tűzszünetet követel, amelyet az Egyesült Államok és Európa is támogat, hangsúlyozva, hogy a fegyveres harcok leállítása az első lépés a valódi béketárgyalások felé. Oroszország eddig négy alkalommal utasította el a tűzszünetet – március 11-én, március 25-én, május 11-én és legutóbb május 16-án Isztambulban - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
