Egy új kutatás szerint a hagyományos talajművelés hatása jelentősen eltérhet attól, amit eddig hittek. Az eredmények alapján a szántás és a kapálás megbontja a talaj szerkezetét, rontja annak vízmegtartó képességét, idővel pedig súlyosabb következménye is lehet.
A Washingtoni Egyetem kutatói egy szokatlan módszerrel vizsgálták a talaj állapotát: földrengéskutatásban használt eszközöket vetettek be. Arra voltak kíváncsi, hogyan hat a szántás és a kapálás a talaj minőségére. A speciális méréseket egy működő brit farmon végezték a kutatók, majd a kapott adatokra épülő tanulmányt a Science folyóiratban publikálták.
Mit mutattak a mérések a szántás hatásairól?
A vizsgálatot az Egyesült Királyságban, a Harper Adams Egyetemhez tartozó kísérleti farmon végezték. A kutatók olyan parcellákat hasonlítottak össze, amelyeket eltérő módon kezeltek: voltak 10 és 25 centiméter mélységben szántott földek, illetve olyan, amit nem szántottak fel egyáltalán.
A mérésekhez optikai kábeleket helyeztek a talajba, és az úgynevezett elosztott akusztikus érzékelés (DAS) módszerével rögzítették a talaj rezgéseit. Ez lehetővé tette, hogy a hanghullámok terjedési sebességéből következtessenek a talaj nedvességtartalmára, mivel a hang lassabban halad a nedves közegben.
A mérési időszak alatt – amely során enyhe csapadék is hullott – egyértelműen kimutatták, hogy a szántott és boronált talajok vízháztartása rosszabb, mint azon területeké, amelyet nem bolygattak.
Hogyan befolyásolja a szántás a talaj működését?
A kutatók szerint a szántás megszakítja a talajban található finom kapilláris hálózatot, amely normál esetben segíti a víz beszivárgását és eloszlását.
Bár a művelés látszólag fellazítja a talajt és segíti a víz és tápanyag eloszlását, valójában szétrombolja azokat a mikroszkopikus csatornákat, amelyek a víz hatékony tárolásáért felelősek. Ennek következményeként a csapadék nem jut mélyebbre, hanem a felszínen gyűlik össze, ami sárképződéshez, később pedig fokozott erózióhoz és akár árvízkockázathoz is vezethet.
Miért jelent ez problémát a gyakorlatban?
A kutatás szerint a hagyományos talajművelés nemcsak rövid távon változtatja meg a talaj szerkezetét, hanem hosszabb távon is csökkenti annak ellenállóképességét a környezeti hatásokkal szemben.
A vízmegtartó képesség romlása miatt nőhet az erózió és a felszíni vízfelhalmozódás kockázata.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az általuk alkalmazott módszer egyszerű és költséghatékony, így a jövőben akár valós idejű talajmonitorozásra is alkalmas lehet. Ez segíthet a gazdáknak abban, hogy pontosabban lássák, milyen hatással vannak a művelési módszerek a földjük állapotára - írja a PHYS.ORG nyomán az origo.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
