talajművelés

Kínálat van, látszanak eredmények is, de még mindig viszonylag kis területen használnak a műtrágya helyett vagy azt kiegészítő egyéb termésnövelőket.

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa.

A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók számára a tavasz beköszöntével megindulnak a munkálatok is. A munkafolyamatok első fázisa a talaj előkészítése a vetések alá.

Az intenzív zöldségtermesztésben, de különösen a hajtatásban, az állományunk nagyon meg tudja sínyleni, ha nem a kellő időben és a kellő mennyiségű vízzel öntözünk.

Nagyon sok gazda esett abba a hibába, hogy egy helytelenül elvégzett, vagy egy rosszul értelmezett mérési eredmény miatt elrontották a talajelőkészítést, ami a későbbiekben jelentős terméskieséssel járt.

Minden hajtatási szezonkezdés előtt ajánlatos leellenőrizni a fóliasátrunk talaját, hogy minden rendben van-e vele, megfelelő-e a kémhatása (savanyúsága), valamint hogy milyen szintet ért el a káros só-felhalmozódás (szikesedés).

Annak ellenére, hogy ez a belvizes időszak általában nem szokott hosszú ideig tartani, hatalmas károkat tud okozni a termelőknek.

Az utóbbi időben (sajnos) egyre több, főleg fóliás uborka termesztésével foglakozó gazda számára válik rutinná a totális talajfertőtlenítés. Ez egy igen macerás, ráadásul meglehetősen drága növényvédelmi eljárás. Az itt elkövetett hiba azonban nemcsak elpazarolt pénz, munka és idő, hanem a sikertelen tavaszi szezonból eredő veszteség is.

A növények vízfelvételében az egyik legfontosabb szerepet a foszfor látja el.

A tavalyi évben sajnos a csapadékos ősz nem tette lehetővé, vagy legalábbis csak részben az őszi talaj-előkészítési munkák elvégzését.

Közvetve és közvetlenül is sokat tehetünk annak érdekében, hogy a termesztett növényeink jobban átvészelhessék az aszályosabb, csapadékszegényebb időszakokat.

Ahhoz, hogy talajaink vízgazdálkodása az eredményes növénytermesztésünket tudja szolgálni, a további talajművelési munkálatokat is a talajaink vízvesztésének, párolgásának csökkentését szem előtt tartva kell elvégezni.

A csávázás segítségével meg tudjuk akadályozni a veszélyes kártevők és kórokozók megjelenését.

Miután a tarlót megfelelően kezeltük, a következő lépésként egy olyan talajelőkészítési művelet következik, amely talán még évekre is kifejti hatását. Ez a művelet nem más, mint az altalajlazítás (hasítás, repesztés).

A várva várt csapadékhullám elősegíti a talajelőkészítő munkálatok megkezdését. Ahhoz, hogy kellőképpen el tudjuk végezni a fent említett munkálatokat, a talajréteg 25-30 cm-es földfelszín alatti részének nedvesnek kell lennie.

Amennyiben helytelenül és nem megfelelő időben végezzük el a talajmunkálatokat, akkor az súlyos talajpusztuláshoz vezethet.

A mezőgazdaság, mint sok más szakmai tevékenység sikere is több tényezőtől függ és a részletekben rejlik.

Ebben a cikkünkben a talaj átmosatásával, meszezésével és elegyenlítésével fogunk részletesebben foglalkozni.

Az idei év is azt mutatta, hogy csak ott lehet jó terméshozamot elérni, ahol a talajban sok szerves anyag bomlik le.

A régi szakemberek emlékeznek arra az időre, amikor kötelező volt minden gazdaságban az agrokémiai talajvizsgálat, az alapján tervezték be minden konkrét parcellára a kellő mennyiségű különböző műtrágyákat, egyszóval tudományos alapon használták abban az időben a talajtápokat. Sajnos ez a világ már elmúlt, a kollektív gazdaságok széthullottak, azért ezeket a munkálatokat minden gazdának saját magának kell elvégezni.