Kerozinhiány a repülőtereken: már kétmillió ülőhelyet szüntettek meg a légitársaságok

Globális járatritkítási hullám söpör végig a légi közlekedési szektoron, miután az iráni konfliktus miatt megduplázódott az üzemanyag ára, és kritikus kerozinhiány lépett fel. Alig két hét alatt kétmillió ülőhelyet vontak ki a forgalomból, ami több ezer járat törlését és a hálózatok kényszerű átszervezését eredményezte Európától Ázsiáig. Miközben a légitársaságok takarékosabb gépekkel és drasztikus kapacitáscsökkentéssel próbálják túlélni a válságot, addig a szakértők szerint a Hormuzi-szoros bizonytalansága miatt az iparág példátlan ellátási zavarokkal és tartós nyereségvesztéssel néz szembe.

Az iparági elemzésekkel foglalkozó Cirium adatai alapján alig két hét alatt a légitársaságok mintegy kétmillió ülőhellyel csökkentették a májusi kapacitásukat.

A Financial Times beszámolója szerint ez több ezer járat törlését és a flották átszervezését jelenti, sok esetben pedig kisebb vagy üzemanyag-hatékonyabb repülőgépeket állítanak forgalomba a költségek mérséklése érdekében.

A bizonytalanság és a kerozinhiány hátterében továbbra is a februárban kirobbant iráni konfliktus áll, amelynek hatására a repülőgép-üzemanyag ára is a duplájára emelkedett. Ez a költségnövekedés olyan mértékű, amelyet a légitársaságok már nem tudnak kizárólag a jegyárak emelésével kompenzálni, így sok útvonal egyszerűen veszteségessé vált. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Perzsa-öböl térségének kulcsfontosságú repülőterei részben leálltak, ami különösen az Európa és Ázsia közötti légi forgalmat érinti érzékenyen.

A világ legfontosabb tranzit-légitársaságai, például az Emirates, az Etihad Airways és a Qatar Airways jelentős menetrendi módosításokat hajtottak végre. Habár a kezdeti leállások után részben újraindították működésüket, kapacitásuk továbbra sem érte el a korábbi szintet.

A hatások már globálisan is érezhetők: a British Airways, a United Airlines vagy az All Nippon Airways szintén módosították hálózataikat.

A statisztikák szerint májusban az összes légitársaságnál elérhető ülőhelyek száma április közepe és vége között 132 millióról 130 millióra csökkent.

John Strickland légi közlekedési szakértő szerint a jelenlegi helyzet példátlan, amelyben nemcsak az árak ingadoznak, hanem tényleges üzemanyaghiánytól is tartanak a szereplők. „A repülőgép-üzemanyag ára mindig is időszakos volt, de nem hiszem, hogy az én időmben valaha is felmerült volna a hiány kérdése” – fogalmazott a szakértő.

A legnagyobb nyomás Ázsiában jelentkezik, ahol az ellátás nagymértékben függ a Hormuzi-szoroson keresztül érkező üzemanyagtól. A régióban több repülőtér – köztük Szingapúr és Tokió – már korlátozásokat vezetett be.

Az Air France közlése szerint a hatóságok arra kérték a légitársaságokat: ne indítsanak újabb járatokat Szingapúrba és Tokióba, mert a két ázsiai légügyi csomópontnak korlátoznia kell az üzemanyag-felhasználást. A térségben komoly ellátási zavarok léptek fel, mivel a régió erősen függ a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítmányoktól. Az iráni támadások veszélye és az amerikai haditengerészeti blokád miatt az üzemanyag-ellátás a leállás szélére sodródott.

Ben Smith, az Air France–KLM vezérigazgatója szerint ez a fennakadás alaposan felborította a globális utazási piac egyensúlyát. A szöuli Incshon repülőtér vezetője a Financial Timesnak megerősítette: a konfliktus óta az üzemanyag ára és a kereslet kezelése kulcskérdéssé vált, Vietnamban pedig már jegyrendszert is bevezettek a kerozinra.

Habár a japán légitársaságok profitáltak az Európa felől megnövekedett forgalomból, szintén drasztikus áremelkedésre figyelmeztetnek. Az ANA plusz 650 millió fontot költ üzemanyagra jövő tavaszig, a Japan Airlines nyeresége pedig várhatóan ötödével csökken a költségek miatt. Világszerte hasonló a helyzet, így az amerikai Delta 3,5 százalékkal szűkítette kapacitásait, az EasyJet és a Virgin Atlantic pedig szintén profitcsökkenéstől tart.

A Lufthansa még radikálisabb lépésre szánta el magát: május és október között 20 ezer járatot töröltek, mert az üzemanyagárak mellett ezek fenntartása már veszteséges volt. Érdekes módon a Turkish Airlines – amely Isztambul zavartalan működése miatt a válság egyik nyertese lehetne – az elmúlt két hétben mégis a legtöbb járatát törölte az üzemanyag-korlátozások miatt.

Hasonlóan tett az Air China is, főként a belföldi vonalain. Az Emirates szintén óvatosabb: bár továbbra is repülnek óriásgépekkel (A380) Dubaj és Brisbane között, több útvonalon csökkentették a járatszámot. A légitársaságok most kétféleképpen reagálnak: vagy kisebb, takarékosabb gépekre váltanak – mint az Etihad, amely Abu-Dzabi és Hongkong között az Airbus A350-est Boeing 787-esre cserélte –, vagy épp ellenkezőleg, a legforgalmasabb közvetlen járatokra, például London és Peking közé állítanak be nagyobb gépeket, hogy a lehető legtöbb utast szállíthassák el egyszerre - közölte a hirado.hu.