A folyamatos jégolvadás egyre gyakoribb és kiterjedtebb az elmúlt évtizedekben Grönlandon Fotó: Google Gemini AI
A folyamatos jégolvadás egyre gyakoribb és kiterjedtebb az elmúlt évtizedekben Grönlandon Fotó: Google Gemini AI
 / Mozaik

A grönlandi jégtakaró soha nem látott mértékben és sebességgel tűnik el. A folyamatos jégolvadás egyre gyakoribb és kiterjedtebb az elmúlt évtizedekben. A Barcelonai Egyetem friss kutatása szerint a felmelegedő klíma a természetes éghajlati mintázatokat túlszárnyalva erősíti fel ezt a jelenséget.

A klímaváltozás napjainkban drámaian megváltoztatja a sarkvidéki területeket. Ennek hatására az elmúlt időszakban az extrém jégolvadás mértéke a korábbi hatszorosára gyorsult. Míg 1950 és 2023 között egy-egy évtizedben átlagosan 12,7 gigatonna víz keletkezett a rendkívüli események során, 1990 óta ez a mennyiség 82,4 gigatonnára ugrott. Ezzel párhuzamosan az extrém olvadási zóna kiterjedése is drasztikusan, évtizedenként mintegy 2,8 millió négyzetkilométerrel növekszik – írja a Nature Communications nyomán az origo.hu.

A fokozódó jégolvadás egyre több rekordot dönt

A valaha feljegyzett tíz legextrémebb olvadási esetből hét az elmúlt bő két évtizedben, vagyis 2000 óta történt. Ide tartoznak a 2012 augusztusában, valamint a 2019 és 2021 júliusában mért jelentős rekordok, amelyekhez a szakértők szerint nem fogható semmilyen korábbi eset. A növekvő hőmérséklet ráadásul önmagában is nagyban növeli a vízhozamot.

Ennek eredményeként ma az összes extrém eseményt egybevetve a korábbi időszakokhoz képest akár 63 százalékkal is több olvadékvíz keletkezhet.

A grönlandi jégtakaró olvadása északon a leggyorsabb

Napjainkra Grönland északi része vált az extrém jelenségek legfőbb központjává, így a jövőbeli előrejelzések is komoly aggodalomra adnak okot ezen a területen. Ha a káros anyagok kibocsátása tartósan magas marad, a század végére a legintenzívebb események gyakorisága akár a háromszorosára is nőhet a régióban.

Grönland megváltozása az egész világra hatással van

A sarkvidéki jégtakaró gyors átalakulása rendkívül súlyos globális következményekkel jár. A folyamat nemcsak a globális tengerszintet emelheti meg, hanem az óceáni áramlásokat is jelentősen megváltoztathatja. Mindemellett az Északi-sarkvidéket teljesen új stratégiai, gazdasági és területi érdekek gyújtópontjává teszi. Éppen ezért az extrém folyamatok megértése elengedhetetlen a jövőbeli kockázatok felméréséhez és a megfelelő politikai döntések meghozatalához. 

Forrás