Donald Trump időnként első elnöki ciklusa alatt is felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, azonban kevesen vették komolyan. Most megismételte szándékát, és már komoly fenyegetésekkel próbálja Dániát „jobb belátásra bírni”.
Képes lenne az apró ország visszavágni Amerikának?
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke időnként még arra is utalt, hogy akár erőszakkal is hajlandó elfoglalni a dán koronához tartozó területet. Annak ellenére, hogy nem rendelkezik számottevő hadsereggel és haditengerészettel, Dánia nem szűkölködik gazdasági befolyásra használható eszközökben, amelyekkel megpróbálhatja meggyőzni az amerikai elnököt – vagy akár nyomást gyakorolni rá.
Számos olyan dán multinacionális vállalat van, amelynek termékei és szolgáltatásai hiányát
az amerikaiak azonnal megéreznék.
A Trump és Mette Frederiksen dán miniszterelnök közötti január 15-i telefonbeszélgetésből a Financial Times közölt részleteket. A lap szerint heves, 45 perces beszélgetést folytattak, amelyben Trump – akit akkor még be sem iktattak – „agresszív és konfrontatív” volt. A feszültség abból származott, hogy Fredriksen elutasította Grönland eladását az Egyesült Államoknak.
Dánia elkötelezett és közkedvelt NATO-tag, de ez nem változtat azon a tényen, hogy lakossága alig éri el a hatmilliót, és fegyveres erői csupán mintegy húszezer aktív állományú katonát számlálnak.
Ha Trump komolyan gondolja Grönland megszerzését, Dánia még akkor sem tudna komoly harcot vívni szövetségese ellen, ha akarna – bár Washington öregedő jégtörő flottája arra még alkalmas, hogy komoly kihívássá tegyék a sarkvidéki haditengerészeti műveleteket. Úgy tűnik, a grönlandiak akarata másodlagos szempont Washingtonban.
Mindez tovább bonyolítja a két ország közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat, és bizonytalanságot kelt a jövőbeni együttműködés terén. Dánia saját magában is léphet, például Grönland státuszának újragondolásával vagy kulcsfontosságú vállalatainak mozgósításával, de a tényleges gazdasági ellensúlyhoz az Európai Unióval közös fellépése szükséges. Ha Trump komoly nyomást gyakorolna, az EU nem maradhatna tétlen, mivel az amerikai intézkedések az egész európai piacot érintenék. Dánia és más EU-tagállamok ugyanakkor jelentős amerikai befektetésekkel rendelkeznek, az uniós válaszlépések tehát az amerikai exportőröket is súlyosan érintenék. Így
egy vámháború vagy az esetleges szankciók az amerikai autóipar, gyógyszeripar és technológiai szektor cégeit, például az Apple-t, a Boeinget és a Teslát is sújtanák.
Az Európai Bizottság többször jelezte, hogy kész koordinált fellépéssel megvédeni Dániát. Egy biztos: az amerikai nyomásra reagálva Dánia felülvizsgálta védelmi garanciáit, és 2025-ben rekordgyorsasággal növeli a Grönland körüli védelmi kiadásokat – közölte lapunk kérdésére Papp Zsanett Gréta, Grönlanddal foglalkozó geopolitikai szakértő.
Aduászok Dánia kezében
Dánia azonban nem tehetetlen. Éppen ellenkezőleg, több adu is van a kezében. A skandináv ország ad otthont a Maersknek, amely a rakománykapacitás alapján a világ második legnagyobb konténerszállító vállalata. A világkereskedelemben a nem folyékony rakomány túlnyomó részét konténerekben szállítják, és 2023-ban a dán hajózási vállalat 672 hajója mintegy 24 millió darabot szállított le belőlük. A Maersk olyan nagy játékos, hogy becslések szerint a cég hajói a globális konténerhajó-flotta 14,3 százalékát teszik ki – írja a Foreign Policy.
A Maersk az Egyesült Államok huszonegy kikötőjébe szállít árut. Jelenleg a világ nagy hajózási társaságai majdnem teljes kapacitáson üzemelnek. Ha bármelyikük hirtelen leállítaná az Egyesült Államokba irányuló vagy onnan induló forgalmat, a többi fuvarozó a hiánynak csak egy kis részét tudná betölteni.
Ezzel szemben Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense lapunknak elmondta, véleménye szerint a konténerhajózásban akkora a verseny, hogy egy ilyen lépéssel a cég beáldozná a piaci részesedését. A szakértő szerint kizárni semmit nem lehet, de a fenti forgatókönyv felettébb valószínűtlen. Trumppal most kezd szembejönni a valóság, és Grönland kérdése valószínűleg háttérbe szorul.
Ha azonban a dán kormány megtiltaná a Maersknek, hogy az amerikai kikötőkbe hajózzon, akkor az amerikai vállalkozások és fogyasztók azonnal megéreznék ennek fájdalmas következményeit.
És ha már a fájdalomnál tartunk, amerikaiak milliói szó szerint, fizikailag éreznék meg, ha Frederiksen megtiltaná a Novo Nordisk egészségügyi vállalatnak, hogy az Egyesült Államokba exportáljon.
Beindulhat a gyógyszeripari blokád
A dán gyógyszeripari óriás gyártja ugyanis a szemaglutidot – az Ozempic és a Wegovy hatóanyagát. Ez a szer forradalmasította az elhízás és a cukorbetegség elleni kezelést az Egyesült Államokban. A vállalat Dániában állítja elő a szemaglutidot, és a gyógyszergyárak számos próbálkozása ellenére az Ozempicet még nem lehet kiváltani Egyesült Államokban.
Egy tanulmány szerint 2021 és 2023 között mintegy 400 százalékkal ugrott meg az Ozempicet biztosító receptek száma az országban. A Barclays Research felmérése szerint 2023 májusában több mint félmillió amerikai szedett Wegovyt.
A Maerskhez hasonlóan a Novo Nordisk is nagy összegeket keres Amerikában. Ha azonban a dán kormány arra a következtetésre jutna, hogy Donald Trump fenyegetései veszélyeztetik az ország biztonságát, akkor elrendelhetné, hogy a Novo Nordisk szüntesse be üzleti tevékenységét az Egyesült Államokban. Ez pedig azonnal feltűnne az ottani választóknak.
A gyerekek is megéreznék a kereskedelmi háborút
Ha Dánia a visszavágás mellett dönt, akkor az amerikai fogyasztóknak hirtelen feltűnhet, hogy hiányoznak a dán luxusbútorok, a gyerekek pedig a legújabb Legók elvesztését fájlalhatják. Ma az Amerikában kapható Legokészleteket Mexikóban gyártják, bár a cég Virginiában épít egy üzemet, amely az ottani piacra gyárt. Ez várhatóan több mint 1700 embert foglalkoztat majd.
Egy Amerika-ellenes dán blokád drámai lépés lenne, és Frederiksen nyilván nem szívesen hirdetné azt meg. De nem szabadna elfelejtenie, hogy Trump védjegyének számít a fenyegetés, és olyan nyelven kellene visszaszólnia neki, amit megért.
Az informális EU-csúcson is kiemelt téma volt Grönland
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfő este hangsúlyozta, hogy a blokk és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok „a legjelentősebb kapcsolataink” részét képezik. „Alapvető fontosságú a béke, a biztonság és a jólét előmozdítása szempontjából” – írta meg az AP hírügynökség.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy „egyértelműen új kihívásokat és növekvő bizonytalanságokat látunk”, és
az EU készen áll arra, hogy megvédje magát. Ha tisztességtelenül vagy önkényesen támadják, az Európai Unió határozottan reagálni fog
– mondta von der Leyen a találkozót követően.
Eközben Dánia miniszterelnöke ismét kitartott amellett, hogy Grönland nem eladó, és határozott választ kért az EU-tól arra az esetre, hogy mit tenne, ha az Egyesült Államok folytatja a sziget feletti ellenőrzés átvételével kapcsolatos fenyegetéseit.
„Soha nem fogom támogatni a szövetségesek elleni harc gondolatát. De természetesen, ha az Egyesült Államok kemény feltételeket támaszt Európával szemben, akkor kollektív és erőteljes válaszra van szükségünk” – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök újságírók előtt - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
