Az amerikai elnök legújabb vámintézkedései meglepő célpontokat is érintettek: olyan lakatlan, antarktiszi szigeteket, mint a Heard-sziget és a McDonald-szigetek. Ezeken a távoli területeken nincs állandó emberi jelenlét, és gazdasági tevékenység sem nagyon akad, mivel lakóik többsége pingvin vagy egyéb tengeri madár. Ugyanakkor a vámokat megmagyarázhatja, hogy ezek a szigetek Ausztrália külső területeinek minősülnek.
Donald Trump szerdán ismertette az új vámtételeket, a felsorolásban nemcsak országok, hanem olyan területek is szerepeltek, amelyek hivatalosan nem számítanak önálló államnak – így például a Heard-sziget és a McDonald-szigetekre, amelyek egy külön entitásnak minősülnek.
A Trumpék által a sajtónak kiosztott dokumentum szerint az utóbbi szigetek „10 százalékos vámot vetettek ki az USA-ra”, amit az apró betűs részben devizamanipulációként és kereskedelmi akadályként értelmeztek. Ezért most válaszul az Egyesült Államok is ugyanekkora, 10 százalékos vámot vezet be velük szemben – írja a Wired nevű portál (a lépéssel esetleg azt is megpróbálhatta garantálni az amerikai kormányzat, hogy az ausztrálok számára ne maradjon kiskapu az új vámok kijátszására).
A Heard-sziget és a McDonald-szigetek viszonylag kis méretűek – összesen körülbelül 37 000 hektár területűek. Ennek ellenére jelentős ökológiai értéket képviselnek. Az UNESCO 1997-ben világörökségi helyszínné nyilvánította őket. A térséget jégmezők, sziklák és egy aktív vulkán jellemzi.
A szigetek számos pingvin- és elefántfóka-csapatnak adnak otthont, és fontos szerepet játszanak a klímaváltozás kutatásában is.
Az Ausztrál Antarktiszi Divízió feladata a szigetek védelme és a tudományos kutatások koordinálása, különös tekintettel az élővilágra és a gleccserek állapotára.
Trump nemcsak a Heard-sziget és a McDonald-szigetekre vetett ki vámot: több ausztrál sziget, köztük a Karácsony-sziget és a Kókusz (Keeling)-szigetek is érintettek, 10-10 százalékos vámmal. A Norfolk-sziget esetében ez az arány 29 százalék.
Az ausztrál kormány egyelőre nem adott ki hivatalos reakciót a vámok miatt.
Elizabeth Buchanan, az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet vezető kutatója szerint az ilyen intézkedések sérthetik az Antarktiszi Egyezmény szellemét.
Ez a nemzetközi szerződés kimondja, hogy az Antarktisz kizárólag békés, tudományos célokra használható, és egyik ország sem formálhat rá tulajdonjogot.
Ennek ellenére Ausztrália 1953 óta saját területének tekinti az antarktiszi szigeteket, és 2002-ben természetvédelmi övezetté nyilvánította a környező tengeri részeket is. 2024-ben ezt a zónát jelentősen kibővítették.
Bár a szigetek távoliak és nehezen megközelíthetők, időnként tudományos kutatóhajók, halászhajók és turistahajók is megfordulnak a környéken. A vizeket az Ausztrál Védelmi Erők az „Operation Resolute” nevű művelet keretében figyelik, amely az ausztrál felségvizek és környező szigetek biztonságát hivatott garantálni - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
